A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

I. szekció - Kubinszky Mihály: A Lőver(ek)

egy áttetszöbb környezetben áll az épület. Viszont architektúrája így legalább jobban mutatkozik. A Felsőlőverben három vendéglő volt, az egyik a mai fedett uszoda helyén állt, már nincsen meg. A második volt a Svájci-ház. A verandát a nagy forgalomra való tekintettel egy második „hajóval" bővítették ki. Ez az első világháború előtt történt, vagy legalábbis a húszas években. A harmadik az Alm volt, ma nem mutatja már eredeti alakját. Ezeknek a vendéglőknek jellegzetessége volt, hogy tekepályával rendelkeztek. A soproni polgárok nagyon szerettek kuglizni. A „Dobó Katica" és más egyesületek határozott napokon mentek tekézni. A másik sajátossága volt ezeknek a vendéglőknek, hogy itt szombat-vasárnaponként szólt a zene; a közeli Bánfalváról is jöttek a lakosok. Az Alm vendéglővel szemben sajátos kompozíciójú lőver állt: a Szilvássy sebész főorvos és ügyvéd testvérpárnak a lőverje. Ezt a soproniak a Szilvássy névre való tekintettel „Zwetschgenbürg"-nek hívták. A középületek sorában a Felsőlővernek az uszoda jutott. A szállodák általában az Alsólőverhez tartoztak. A Felsőlőverben 1907-ben nyílt meg az erdei forrásfürdő, akkor még nem volt Lőver körút, tehát a Deákkúti útról nyílt a bejárat. A medence a mai napig is az akkor épített és versenyekre még nem méretezett 46 m hosszúságú, idő közben vasbeton teknővel kibélelt változata. Az 1977-ben épült fedett uszoda az első változata 0,04 atmoszféra túlnyomással szintben tartott graboplaszt kupolás megoldás volt, ezt energiatakarékosság miatt 1984-ig átcseréltek a mai rétegelt ragasztott tartós változatra. A Lőver kertjei gyümölcsösök, sőt nagy részben gesztenyések. A Paksi Erőmű üdülője lett a régi Pálovits, majd Prickler-lőver és ennek következtében ez épségben megmaradt a mai napig. Végül szólnom kell a Lővereket behálózó utakról, amelyeknek eredetileg nevük se volt. A Lőver közigazgatásilag csak házszámokkal rendelkezett. Felsőlőver 1., Felsőlőver 26. stb. A Lőver Bizottság intézte el, hogy az utcák neveket kapjanak, a Lőver Bizottság intézkedett, hogy közművesítés, először villanyvilágítás készüljön. Majd nagy sokára vízvezeték és végül csatornahálózat épült meg, az 1980-as években. A Lőver körút 5,3 km hosszú, önmagába visszatérő vonala is szakaszokban épült ki. Az Erzsébet kerttől a Printz pihenőig 1920-ban, 1928-ban egy részét már csatornázták, a többi árkos makadám út volt 1965-ig. Érdekesség, hogy ezt a szép erdei szakaszt milyen régen „fektették be" az inflexiós ívvel a Sörházdomb és a Károlymagaslati erdő közé. A városi levéltárban találtam egy térképet, amely 1788-ban, a II. József által elrendelt osztrák-magyar birodalom felmérésének a része és legnagyobb megdöbbenésemre ez erdei útként már ezen szerepel! Ez tehát egy régi erdei út, amit csak kiszélesítettek. A lőverben