A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Plenáris ülés - Taschner Tamás: Világörökség a Fertő-vidék! Közös osztrák-magyar tervek

Milyen értékeknek köszönhető, hogy a Fertőtáj felkerült a világörökségi listára? Ezt gyakran kell magyarázni a helyieknek is, hiszen számukra mindez olyan természetes, akik itt élnek, itt születtek, nem értik, hogy miért olyan fontos ez a világnak? A Fertő-tó a legnyugatibb sztyepp-tó, növény- és állat, földrajzi zónák találkozási helye, génbank, évszázados gazdasági-társadalmi, kulturális egység. Gondoljunk a földhasználat folytonosságára, a nádgazdaságra, szőlőművelésre és azokra az ősi legeltetési formákra, amik mai napig megtalálhatók a térségben. Gondoljunk a gazdag régészeti örökségre, a geológiai ritkaságokra, a müemlékállományra, a jelentős néprajzi örökségre. Azonban, ha körbenézünk a világban és megnézzük a most már lassan több mint 700 helyszínt tartalmazó világörökségi listát, hát bizony vannak olyan helyszínek, amelyek jóval rangosabbak és jóval nagyobb értéket képviselnek. Ilyenkor azt gondolhatjuk, hogy önmagában ezek a dolgok talán nem ütik meg azt a szintet, amit a világörökségek listájához el kell érnünk, de összességében az, ahogy ezek az elemek itt a Fertő parton találhatók, ez az, ami miatt az UNESCO ezt a tájat világörökséggé nyilvánította. Akkor is zavarban vagyunk, ha a turistáknak, a látogatóknak kell megmutatni a tájat, hiszen míg a Pannonhalmi Apátságot egy, vagy a pécsi ókeresztény sírkamrákat fél nap alatt meg lehet nézni, addig mit mutassunk meg a Fertőtájról, hogy képe, fogalma legyen az idelátogatónak arról, hogy mi az, hogy Fertőtáj. Ezért össze kell szednünk a legfontosabb látnivalókat, értékeket, amiket bemutatva talán elmondhatják a látogatók, hogy valamennyire megismerték a Fertőtájat, de ez nem fér bele egy egynapos, pláne nem egy félnapos túrába. így, ha magát a tájat egységben a nádassal, a vízi világgal, az itt élő őshonos állatokkal, történelmi városokkal, Ruszttal vagy a fertőszéplaki házsorral megmutatjuk, akkor mondhatjuk azt, hogy az idelátogató tudja, hogy mi az a Fertőtáj. Mit kellett tennünk az elmúlt egy-másfél évben, hogy a jelölés után az UNESCO kívánalmainak megfeleljünk? Először is el kellett készíteni az egységes - tehát nem külön magyar és osztrák -kezelési tervet. Ez tartalmazza a legfontosabb célokat és az intézkedéseket, amiket a jövőben végre kell hajtanunk. Mivel azonban a kezelési terv nem kötelező érvényű, az, hogy mi válik valóra elsősorban tőlünk függ a helyiektől, az önkormányzatoktól és az egyéb szereplőktől. Feladat volt egy felelős kezelő szervezet létrehozása, ami mind Magyarországon, mind Ausztriában megalakult, majd pedig az elmúlt hónapban, márciusban, a két szervezet együttműködési megállapodást kötött és ezzel létrehoztuk a kezelési fórumot, s ennek talán az egyik legfontosabb eleme az, hogy mindkét egyesület kötelezi magát arra, hogy a Fertőtáj megőrzése érdekében csak közösen hoz fontos döntéseket. A kezelési terv elsősorban az értékfeltárással, a megőrzéssel, a fejlesztéssel és a működtetéssel foglalkozik. Nem kötelező, hanem inkább ajánlás jellegű. így azonban a kezelési terv kétarcú, hiszen míg a magyar oldal, a magyar rész egyértelműen az