A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Plenáris ülés - Winkler Gábor: Közös építészeti örökség az egykori Sopron megyében

kálváriával imponálóan nagyvonalú, a korszak vidéki építészetének egyik csúcsteljesítménye. Hasonlóan eredeti Kismartonban (Eisenstadt) a Hegyi templom, Csornán a premontreiek prépostsága, a Fertő mellett Loretto templomtelepülése. Természetesen Sopron barokk egyházi emlékeiről sem feledkezhetünk meg. Igaz, ezek nagyobb része ugyancsak középkori emlékek átépítésével jött létre. Újszerűbbek és öntörvényübbek a vidék barokk kastélyépületei. Gondoljunk Fertődre, az Esterházyak hatalmas kastélyegyüttesére, mely hatalmas parkjával, számtalan épületével és az épületek méreteivel hazánk legnagyobb ilyen jellegű alkotása. De ne felejtsük el, hogy a kisebb léptékű nemesi kastélyok között is számtalan értékes és invenciózus alkotást találunk. Gondoljunk például a Rimanóczyak zsirai kastélyára, mely a Harrachok féltomyai (Halbturm) kastélyával együtt az európai jelentőségű osztrák kastélyépítészet legmagasabb kvalitásait képviseli és nagy valószínűséggel maguk az alkotók is Közép-Európa legfoglalkoztatottabb építészei (Lucas von Hildebrandt). A bécsi főnemesi barokk szelleme ott lebeg mindkettő felett: elég, ha a kastélyok jellegzetes, „csatos" timpanonjának szellemes formai megoldására gondolunk. A barokk modor igen gyorsan meghódította a vidék falusi építészetét is: a törökök által elpusztított, majd újratelepített, szabályos „mérnökfaluk" oromfalas házain gyakran találkozunk barokk motívumokkal. És mit adott e vidéknek a 19. század sokat vitatott, historizáló építészete? Hatottak-e itt is az olyan „exkluzív" európai irányzatok, mint a francia forradalmi klasszicizmus? Utunk során Kismartont is meglátogattuk. Meghatottan léptünk be a díszterembe, majd elhűlve tekintettünk a kastély monumentális, oszlopos kerti homlokzatára. A torzóként maradt hatalmas kompozíció eredeti rajzait a kastélyban látható kiállításon tekinthettük meg. Charles Moreau (1758-1840), a hercegi főépítész a francia

/ forradalom idején nagy ember volt Párizsban: mondhatnánk, igazi „sztár-építész". Az Esterházyaknak mégis sikerült Moreaut Közép-Európa e keleti szögletébe csalni. Az építész haláláig Bécsben élt, és bár Josef Haydnnal ellentétben sose telepedett le az Esterházyak birtokán Moreau itt, messze a francia fővárostól, Európa távoli pontján iskolát teremtett: meghonosította a forradalmi klasszicizmus stílusát és elterjesztette az autonóm - öntörvényű - építészet újszerű gondolkodásmódját és„modern" eszméit. Moreau korának haladó építészeti mozgalmáról, a francia forradalmi klasszicizmusról az 1920-as évek elején Eduard Kaufmann professzor tett közzé először tanulmányokat. Ezekben a forradalmi klasszicista Ledouxtól Le Corbusierig.széles ívvel kapcsolta össze e két korszakot. Kaufmann világított rá először, hogy a modern építészet első nagy áttörési kísérletei a forradalmi építészek terveiben mutathatóak ki, ezért jelentőségük nagyobb, mint azt