A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Plenáris ülés - Winkler Gábor: Közös építészeti örökség az egykori Sopron megyében

hogy „ ... a korábbi stíluskorszak azonos típusú kóruskialakításával találkozunk a soproni Szent Mihály plébániatemplom esetében. A fő- és mellékszentély térbeli kapcsolatának soproni megoldása példát adhatott a bécsújhelyi dóm építéséhez" - állította tanulmányában a tekintélyes professzornö. „A hasonlóság e két templom és a bécsi Szent Mihály templom között nem elsősorban a stílusválasztásban, sokkal inkább a típusuk kapcsolatában mutathatók ki. A soproni megoldást óhatatlanul a bécsi St. Stephan templom hasonló megoldásával kell együtt vizsgálnunk." - vélte írásában. Ez időben Sopronban gazdaságilag erős, stílusában markáns helyi építőmühely alakult ki, amely nem csupán a város gótikus vallási építészetére volt nagy hatással, hanem hatást gyakorolt közelebbi-távolabbi környezetére is. A Sopronban megfogalmazott új építészeti gondolatok Nagymarton és Bécsújhely közvetítésével jutottak el Bécsbe.. A Szent Mihály-dombi plébániatemplom alaprajzi és térbeli megoldásai tehát egészen Bécsig eljutottak és nem voltak hatástalanok a St. Stephan templom építészeti megformálására sem. De jelentős és magas színvonalú Sopron vármegyében a vidék egyházi építészete is. Mindenek előtt Balf, Harka, Ruszt vagy Meggyes falusi templomaira gondolok, de a világi építészet is virágzott. A várépítészet emlékét a romjaiban is monumentális lékai (Lockenhaus) vár bizonyítja. Hatalmas termeiben járva a soproni Káptalan-terem tere jut eszünkbe. Fraknó (Forchtenstein) vára szerencsésebb volt, hiszen ma is megkímélt állapotban van. Ki kell emelni a középkor Sopron vármegyei településeinek magas színvonalú lakóház-építészetét is. A szomszédos Győrben ebben az időben még jobbára földszintes vályogházakat építettek: a kora középkori város laza és szabálytalan beépítése leginkább a szigetközi apró települések falusi elrendezésével volt rokon. Ezzel szemben Sopron 12 - 13. századi polgárházai - kőből épült, emeletes, nagytermes főépületükkel, keskeny, hosszú gazdasági udvarukkal és kőből összerótt gazdasági épületeikkel - a városi gótika legmagasabb hazai színvonalát képviselték. Az újkor szerencsétlen csillagzat alatt köszönt be e vidékre is. A 16. század közepétől állandóvá váltak a törökök támadásai. Pusztításaiknak számtalan nyomát láttuk kirándulásunk során. A megye gazdasági gyarapodása szempontjából mégsem volt érdektelen ez a korszak sem. A megnövekedett élelmiszerkereslet kielégítésére csupán a jól szervezett, nagy gazdaságok, korszerű majorságok voltak alkalmasak. Ma úgy mondanánk, hogy az állandó konjunktúra megteremtette a korszak mezőgazdaságának nagyüzemeit, s ezzel együtt a gazdasági élet irányítóit, az első sikeres „multikat". A nagy nemesi birtokok átszervezésével, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésével a Batthyányiak, Nádasdyak, később az Esterházyak és Széchenyiek, az egész térségeket átölelő, hatalmas mezőgazdasági vállalkozásokat hoztak létre: ma úgy is fogalmazhatnánk: igazi regionális vállalkozásokat. Ezek a politikailag és