A történeti varos es vidéke (A 22. Országos Műemléki Konferencia Sopron, 2004)

Plenáris ülés - Fejérdy Tamás: A történeti városok szerepe és helye a térségfejlesztésben

FEJÉRDY TAMÁS A TÖRTÉNETI VÁROSOK HELYE ÉS SZEREPE A TÉRSÉGFEJLESZTÉSBEN „A világ valamennyi városa - akár spontán fejlődés, akár tudatos tervezés eredménye - történeti város, mert történetileg meghatározott társadalmak anyagi kifejeződése" - így szól „A történeti városok védelmének nemzetközi kartája", amelyet az ICOMOS Közgyűlése 1987-ben, Washingtonban fogadott el. Ez így is van, de azt is könnyű belátnunk, hogy a mindennapok szóhasználatában az előzőnél szűkebb értelemben használjuk a „történeti város" szókapcsolatot. Megtehetjük, mivel olyan, úgynevezett „analóg fogalom"-ról van szó, amelyet különböző mélységű tartalommal használhatunk. Rögtön világossá válik, miről is beszélek, ha arra gondolunk, hány város esetében beszélünk történeti városrészről, vagy még inkább történeti városközpontról ezzel mintegy elkülönítve az adott városon belüli „valóban történeti" részeket. A továbbiakban tehát, amikor a történeti városok helyét és szerepét a térségfejlesztés szemszögéből próbálom vizsgálni, a számunkra elméletileg és főleg gyakorlatilag is fontosabb szűkebb értelemben fogom használni a történeti város fogalmát. Szép lenne most az Önök számára gyorsan levezetni, hogy a mai Magyarország területén mely településeket lehet e szűkebb értelemben vett történeti város kategóriába sorolni - erre azonban több okból nem vállalkozom. Ehelyett, még mindig bevezetésképpen, csupán felvillantok néhány olyan szempontot, vagy sajátosságot, amely segít abban, hogy a nagy biztonsággal ide sorolhatókat megnevezzük úgy, hogy azzal ne zárjuk ki e kategória rugalmas alkalmazását a többi esetében sem. Kezdjük talán valóban történeti megközelítéssel. Bizonyos, hogy történeti városaink ma is élő városok, amelyek létrejöttének gyökerei a római korra, Pannónia idejére nyúlnak vissza; amelyek városi szerepéről már az Árpádkorból, illetve általában a középkorból is vannak adatok, és amelyeknek városi szerepe ma (vagy ma ismét) fennáll. Gondoljunk az egyházi és világi királyi központokra; a korán kialakult védelmi szerepkörű települések, továbbá azok, amelyek sajátos helyzetüknél fogva a török hódoltság idején tettek szert városi szerepkörre; amelyek az árucsere, a kereskedelem, illetve a közlekedés fejlődése során jutottak jelentős szerephez - ideértve tehát a fontos vásártartási joggal bíró településeket, és nem megfeledkezve a mezővárosi rangra emelkedett településekről;