Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„B" SZEKCIÓ: Az építészeti örökség helyi védelme - NOVÁK ISTVÁN: ÖNKORMÁNYZATI ÉRTÉKVÉDELEM SZEGEDEN

NÓVÁK ISTVÁN ÖNKORMÁNYZATI ÉRTÉKVÉDELEM SZEGEDEN 1995-ben lettem főépítész. Addig a helyi értékvédelemmel csak keveset foglalkozott a város, bár egy-két nagyon szép kezdeményezése már akkor is volt, de nem olyan rendszerelvű védelem, mint például Nagykanizsán. Szeged városában nagyon sok mindent hagytak ránk elődeink, és volt egy korszak, amely a városmorfológiával nem törődve, olyan beépítést erőltetett a városra, amelyen ma már nem sokat tudunk változtatni. De volt egy nagy­szerű városrendezési terve Szegednek, ez az árvíz utáni - lechneri terv, amelynek köszönhetően még az új lakótelepet is be tudta fogadni a város a harmadik körút jóvoltából. A várost bemutató séta során sokan megkérdezték tőlem, akik nem isme­rik Szegedet, hogy miért esnek ilyen távol egymástól a központok. Ha ráné­zünk Szeged térképére, akkor ez nagyon jól követhető, hiszen közepén van a tiszai rész. A Vár és a Palánk közvetlenül a Tiszához kapcsolódik, ez Szeged ős magja, amit délről az Alsóváros, keletről a Felsőváros övez. Itt a középkorban szigetek voltak. Végül is az a szomorú, hogy a Palánkból szinte nem maradt meg semmi. Egy pár utca és a Dömötör templomból kibontott kis tornyocs­ka, amely Szeged egyetlen román kori emléke. A kapuzatban látható Agnus Dei bekerült Szeged címerébe is. Nagyon sokat köszönhetünk Móra Ferenc­nek és K. Sebestyén Károlynak, akik nem engedték ezt a kis tornyot elbontani, ami a Palánkra és a középkori Szegedre emlékeztet bennünket a belvárosban. A Vár, a másik középkori épületünk. Ennek maradványa, amit még látha­tunk, nem középkori, inkább a barokk korból való. Ennek védelmét Széphe­gyi Lászlóval együtt próbáltuk megvalósítani. Közreműködésünk eredményezte azt, hogy nem az első helyreállítási terv valósult meg, ami csak egy leletmentés lett volna, hanem egy használható téregyüttes jött létre, Vesmás Péter, illetve Sípos György tervező építészek munkája nyomán. Az Alsóvárossal kapcsolatban anélkül, hogy bővebben beszélnénk a templomról, egyetlen egy nagyon fontos dolgot szeretnék kiemelni, éspedig azt, hogy elődeim egy olyan rendezési tervet készítettek, amely ezt a környe­zetet védetté tette. Ennek eredményeként a környező épületeket nem maga­sították, így megmaradt a léptékhelyes beépítés és megmaradt az a hatalmas térség a templom körül, amely szükséges is volt. A Felsőváros az a terület, amelyet talán leginkább elhanyagoltak és ide az ún. Szentgyörgy térre még lakótelepet is szerettek volna építeni. Meg is ter­vezték, de hála istennek, nem épült meg. Abban hogy a környezet ne nőjje túl a barokk együttest, végül is a szabályozási tervek segítettek. A Mária oszlop

Next

/
Oldalképek
Tartalom