Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„A" SZEKCIÓ: Műemléki értékek és inventarizáció - SOMORJAI SELYSETTE: A MŰEMLÉKI INVENTARIZÁCIÓ

re. Ebben nagyjából azok a szempontok szerepelnek, amik a mi műemlék re­víziós lapunkon is megtalálhatók, és segítik a gyors és egyöntetű felvételezést. A digitalizált adatlapokon - ábrák alapján - a felvételező, a be­építésre, épületformára vonatkozó megjegyzését könnyen jelölheti, akár szá­mítógéppel is. Ez egy olyan módszer, ami már a magyar viszonyokra van adaptálva. Szándékunk szerint ki fogjuk próbálni az ózdi felvételnél, és valószínű, hogy más településeken is jól használható lesz, például ott, ahol XIX. századnál korábbi épületekkel nem igen kell számolni. Reményeim szerint a különbözőféle inventarizálási programok során összegyűjtött adatok egy központi topográfiai adatbázisba kerülve, gyakorla­tilag a magyarországi műemléki topográfia megszületését segítik. Tudatában vagyunk annak, hogy fontos az adatok hozzáférhetősége, ezért publikáción is gondolkodunk, de a topográfiai kutatások megszervezésekor nem a majda­ni publikációs formát, hanem az adatgyűjtést tekintjük irányadónak. Ez azon­ban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a publikációk tervét bizonytalan időre elhalasztanánk. A topográfiai kutatások ütemezésénél a legfontosabb az, hogy az értékfeltárás tekintetében ne legyen az országban fehér folt. Lehet, hogy ez túlzottan optimista álláspont, de az az igazság, hogy ez már ma is így történik, ami természetesen nem jelenti azt, hogy mindenhol ugyan olyan mélységgel dolgozunk. Azt, hogy hol, milyen mélységű a munka, a publikáci­ós elképzelések is befolyásolják. Azokat a területeket előrevesszük, ahol esély van arra, hogy viszonylag rövid időn belül egy olyan szintű anyaggyűj­tés legyen, amiből valamilyen előre meghatározott publikáció készülhet. így például, ha a műemlékjegyzék revíziója során egy bővebb adatfelvétel törté­nik, akkor az alapján előállhat egy kistopográfia. Szempont az is, hogy hol van olyan külső munkatárs, aki valamelyik területet jól ismeri, vagy ebben a munkában részt tud venni. így aztán az országban mindenhol dolgozunk. Re­víziót, műemléki értékleltárt, illetve inventarizációt csinálunk. Szabolcs­Szatmár-Bereg megyében próbálkozunk egy kistopográfia összehozásával, a Veszprém megyei nagytopográfia 85%-ban kész, de ezen túl Vas megyében is elég jó erővel zajlik a munka, és a budapesti V. kerületet úgy tűnik, sikerült tető alá hozni. Győr-Sopron-Moson megyében Győr városával is elindultunk és úgy számítjuk, hogy 2004-re elkészül a kézirat. Az értékleltár készítésnek ez a módja mindenképpen műemlékvédelmi alapfeladat. Azonban reménytelennek tartom a klasszikusan bevált és min­den tudományos igényességet és a felügyeleti elvárásokat is kielégítő érték­leltárak, inventáriumok, topográfiák létrehozását. Ennek feltétele az lenne, hogy ezt a hivatalos műemlékvédelem feladatnak tekintse, és érzékelje a költségek nagyságrendjét és azt, hogy az elején nagy ráfordítással néhány évig nem lesz eredmény. De biztos, hogy megfelelő anyagi háttérrel fel tudunk építeni egy olyan stábot, amellyel a munka elvégezhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom