Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

PLENÁRIS ÜLÉS - ARNÓTH ÁDÁM: A XX. SZÁZADI MAGYAR MŰEMLÉKHELYREÁLLÍTÁSOK NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA

későbbi Velencei Kartának, hiszen mindkettő ugyanazon elvekből vezethető le. Ne gondoljuk, hogy ez a gondolkodásmód teljesen egyedi, elszigetelt volt akkoriban. A pécsi Gázi Kászim pasa dzsámijának ugyanekkori bővítése is a korszak új építészetének megfelelően készült, miközben a török részt és ennek városképi szerepét szinte érintetlenül tartotta meg. Az erdőszentgyörgyi és a kiskapusi református templomok szintén ekkori helyreállításakor az új elemek - a hármas ikerablakok vagy a kiskapusi cinterem - az erdélyi szecesszió stílusában készültek, mivel a tervező ezt érezte „kora jegyének". Esztergomhoz hasonlóan, anastylosis készült a szombathelyi Iseum esetében: a megtalált töredékek eredeti helyzetükbe kerülhettek vissza egy vasbeton konstrukció segítségével. A helyreállítás dokumentációja mintaként jelent meg Velencében, a Karta megfogalmazásakor. A 60-as évektől megszaporodó helyreállítások jellegzetességeit háromféle léptékben mutatom be: a kis részletek, nagyobb épületrészek és teljes épületek léptékében, bizonyítva, hogy a gondolkodásmód azonos. Elsőként egy apróság, egy töredékes tábla a simontornyai vár bejáratáról. A pusztuló részeket szilárdították, a kortárs építészet egy kis előtető és a félig visszaállított szemöldökpárkány formájában jelenik meg. A leglepusztultabb, megsemmisült szakaszon a keretet rekonstruálták - ugyanúgy, mint ahogy ez épületléptékben a Nagyszombat utcai amfiteátrum esetében történt. A téglával kiegészített várfal és a reneszánsz udvar kiegészítése csak addig készült el, ameddig azt a kutatás hitelesítette, és ameddig az az eredeti töredékek felhasználása miatt hitelesnek is érződik. Maradva Simontornyánál: sok esetben a kő nyíláskeretek kiegészítése téglából készült. A tégla anyaga nyilvánvalóvá teszi a kiegészítés tényét, profilja pedig megfelel a keretről szerzett tudásunknak. Az ismeretlen mérművű sárospataki oratóriumablak acél osztósudarakkal idézi fel az egykori gótikus ablakot. A szerencsi vár esetében az ismert profilú reneszánsz ablakok műkő-kiegészítést kaptak, de az eredetitől kissé eltérő felülettel. A pácini kastélyon a kiegészítés módja és mértéke a rendelkezésre álló információk pontos függvénye: van műkőkiegészítés, téglaszerkezetbe faragott eredeti profil és egyszerűsített, „sommás" tagozat, ahol a profil nem ismert.Hasonló a gyakorlat a közelmúlt esztergomi helyreállításán: az ismert profilú részek az eredetit követő kiegészítést kaptak, ahol a nyílásnak csak helye és mérete ismert, ott acélprofil jelzi az egykori ablakot. Ilyen példasor állítható össze boltozatokból, és épületbelsőkből. A diósgyőri vár elpusztult boltozatainak jelölésére műkőívek készültek.