Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ

BARTHA LÁSZLÓ Kifejezetten boldog voltam, amikor két nappal ezelőtt már üdvözölhet­tem Önöket a városházán. Most egy 1879-ből származó könyvet szeretnék bemutatni, amit 1998-ban a tervtár és az irattár rendezése során találtunk. Hi­szen, ha valaki, Önök bizonyára tudják, hogy mit jelentett Szeged számára 1879! Ez a könyv Lechner Lajos, Tisza Lajos és Kruspér István kézjegyét vise­li. Ezek az emberek voltak azok, akik - nyilván sok-sok mérnök segítségével ­hihetetlenül szép kézimunkával rajzolták meg Szeged háromszögelési pontjait, hogy újjá tudják építeni a várost. Azóta, hogy rátaláltunk, ez a könyv a polgármesteri szobában, egy külön vitrinben van. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy létezik ez a mű, ami az új polgári értékrendet - a réginek a visszahozatalát modernebb változatban ­jeleníti meg. Szeged jelképévé vált, olyan típusú jelképévé, amely azt szimbo­lizálja, hogy ez a város mindig képes újraéledni, még ha fizikailag lerombol­ják vagy, ha Trianonnal elválasztják a határaitól, és természetes szövet­ségeseitől, és minden módon és formában képes arra, hogy újjáéledjen, és azt mondom, hogy ennél jobb jelkép számunka nem is kell. Ennek szellemé­ben üdvözlöm Önöket, a továbbiakban jó tanácskozást, jó konferenciát, sok sikert és élményekben gazdag ittlétet, szegedi tartózkodást kívánok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom