Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

„C" SZEKCIÓ: A műemléki elvek változása a XX. században - MEZŐS TAMÁS: REKONSTRUKCIÓ ÉS/VAGY HITELESSÉG

nek a muzeológia eszközeivel történő berendezése - amint az augsti villa is igazolja - elméletileg is hasznos kísérlet lehet, és ugyanakkor a nagyközönség számára is élményt keltő látványt nyújt. Mennyivel látványosabb a Vár déli rondellájának, Gerő László által újra formált tömege - még akkor is, ha tudjuk, hogy hadászatilag a gyalogosoknak az emelet szintjére, az ágyúállásoknak pedig a földszintre helyezése hiba volt - mint például a soproni városfalnak modern (korszerű vasbeton) szerkezettel való megtámasztása, vagy az egri vár Dobó bástyájának és különösen a körbástyának és az ágyúdombnak a bemutatása. Az viszont, ami Saalburgban elfogadható mennyiségű és tömegű élmény, Xantenben vagy akár Kemptenben is túlzóvá válik. Ebben az értelemben jogos és elfogadható az az ellenérzés, ami római kori Disney-landdé degradálja az észak germániai város római épületegyüttesét. A helyes mérték megtalálása itt is elengedhetetlen. Építészetileg jól megkomponált látványt nyújt az aquincumi polgárváros romkertjében a Forum DK-i sarkának, a macellum kis körépítménye részletének és a Collegium Iuventutis peristyliumának jelzés-szerű kiemelése. Oldja az alig 50-60 cm magas falcsonkok monotonitását és még a múzeum előterében álló kis védőépület látványa sem rontja érdemben az összképet. Vagy szintén példaértékű az újabban készített kis carnuntumi Diana szentély és a csatlakozó porti eus rekonstrukciója, a hitelesítő ásatásra váró, az '50-es években „konzervált" Spaziergarten együttesében. Ellentétben Gorsium valóban merev, háromdimenziós alaprajzi látványát keltő romterületével. Véleményem szerint, tehát a régészeti eszközökkel felszínre hozott építészeti emlékek műemlékvédelmi szempontból nem tekinthetők azonosnak a környezet részévé vált romok kezelésével. Éppen azért, mert a reális rekonstrukció megépítésének - a nem elhanyagolható közművelődési jelentőségen túl - építés- és építészettörténeti szerepe is van, körültekintően kiválasztott, példaértékű vagy típusalkotó emlékek esetében létjogosultsága lehet. A hitelesség fogalma A Krakkói Karta definíciója szerint az emlék helyreállítás hitelességének az alapja a „lényeges és tudományosan megállapított jellegzetesség összessége, ami az idő folyamán az eredeti állapottól fogva mostanáig alakította a műemléket". A műemlékvédelemben a helyreállítás hitelessége az alkotás minőségének fokmérője. Annak ellenére, hogy a fogalmat a szakirodalom használja, a helyreállításokkal kapcsolatban nem határozták meg a tartalmát. Először emlékek és együttesek hitelességét a világörökség helyszíneinek kiválasztásával kapcsolatban elemezték. Az UNESCO és az ICOMOS közösen kezelési útmu-