A műemlék és tulajdonosa (A 18. Országos Műemléki Konferencia Kőszeg, 1995)

B szekció - Partosné Tóth Éva: A tulajdonosok jogai és fenntartási kötelezettségei

PARTOSNÉ TÓTH ÉVA A TULAJDONOSOK JOGAI ÉS FENNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Azt hiszem, a legnehezebb feladatot én kaptam a rendező bizottságtól, mert „a tulajdonosok jogai" nagyon száraz anyag. Azért én megpróbálok nem annyira száraz lenni, és inkább egy-két konkrét jogesetünket mondom el Önöknek. Induljunk ki a római jognak abból a meghatározásból, hogy mi a jogrend alapja: az igazságosság, az állandó és örökös akarat arra, hogy mindenkinek megadják az őt megillető jogot. Ultinianus, a híres ókori római jogász jogszabályait a követekezőképpen fogalmazta meg: „Tisztességesen élni, mást nem sérteni, mindenkinek megadni a magáét". Mit jelent ez a mi előadásunk anyagát, tárgyát illetően? A polgári törvénykönyv X. fejezete rendelkezik a tulajdonjog tartalmáról és védelméről, nézzük ezeket egyenként. A tulajdonjog tartalmának egyik legfontosabb jogosultsága a birtoklás és a birtokvédelem. A Btk. 98. szakasza szerint a tulajdonost megilleti a birtoklás joga. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy élhet a saját tulajdonában, övé lehet, építési engedélyt kérhet az átalakításokra, egyebekre. A tulajdonjog másik fő jogosultsága a használat és a hasznok szedésének joga. A tulajdonos jogosult a dolgot használni, és a dologból folyó hasznokat szedni. Viseli a dologgal járó terheket és azt a dologban beállott kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. A tulajdonost megilleti a rendelkezési jog is. A rendelkezési jog azt jelenti, hogy a dolog birtokát, használatát, hasznai szedését másnak átengedheti, tulajdonjogát másra átruházhatja. Mit jelent mindez a műemlék esetében? Mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy a műemlék a tulajdonos számára mindenképpen a tulajdonosi jogok korlátozását jelenti, a tulajdonjog korlátozásával jár. Nézzük ezt egyenként a használat oldaláról: Az építési törvény úgy rendelkezik, hogy a műemlék felhasználásának módját megállapítani, illetőleg azt megváltoztatni csak a miniszterünk által előírt módon és előzetes hozzájárulásával szabad. Ezzel összhangban rendelkezik műemlékvédelemről szóló jogszabályunk, az 1/67. ÉM. sz. rendelet, amelynek értelmében védett építmény, továbbá az ahhoz tartozó földrészlet, melléképítmények csak az engedélyezett rendeltetési célra, annak történeti, művészeti értékeinek jellegéhez méltó módon hasznosíthatók és használhatók. Nemrégiben fejeződött be a Legfelsőbb Bíróság előtt egy ügyünk. Budapest belvárosában valamikor a 80-as évek végén szeszmentes étterem üzemeltetésére, kialakítására kapott a tulajdonos építési engedélyt. Egyedileg védett, M-kategóriában védett épületről van szó. Egyszer az üzlet cégfeliratán feltűnt az,,

erotic center" elnevezés, és a Belvárosi templomtól mintegy 50 m-re, egy általános iskolától 40 m-re peep-show kezdett el üzemelni. Természetesen ezt a műemlékvédelmi hatóság nem hagyhatta szó nélkül, mert ha van méltatlan használat, hát egy ilyen jellegű műintézmény üzemelése egy műemlékben semmiképpen sem engedhető meg. A pert szerencsére megnyertük, a rendeltetéstől eltérő használatra kötelező határozatunkat helyben hagyta a Legfelsőbb Bíróság is. A tulajdonos természetesen nem örült, és nem valami jó szájízzel nyilatkozott a műemlékvédelmi hatóságról.