A műemlék és tulajdonosa (A 18. Országos Műemléki Konferencia Kőszeg, 1995)

Nyitó plenáris ülés - Szabó Bálint: Műemlékvédelem Erdélyben 1993-1995

1.1.2 A műemlékállomány jellegzetesebb csoportjai az 1991-es jegyzék alapján A jegyzékben szereplő erdélyi műemlékek száma: 5213 (100%) ebből: — városi környezetben — falusi környezetben — templom amiből (1614 = 100%) 2859 (54,8%) 2354 (45,2%) 1614 (31,0%) — polgárház — palota — vár — kastély — udvarház — római katolikus — református — unitárius — evangélikus 173 (10,7%) 299 (18,5%) 48 (3,0%) 150 (9,3%) 303 (5,8%) 1968 (37,8%) 1.1.3 A készülő 1995-ös jegyzék 68/1994-es kormányrendelet felfüggesztette az 1991-es Műemlékjegyzéket, és a megyei művelődésügyi kirendeltségeket új jegyzékek összeállítására szólította fel. Véglegesítésük folyamatban van. A megyék egy részében, sajnos, ez a tevékenység túlzottan szubjektív. Bár úgy az egyházaknál, mint a műemlékvédelmi társaságoknál tesznek jegyzékkiegészítő javaslatokat, ezek nem számottevőek (a jegyzékre kerülés viszonylag alapos, szakképesítést igénylő dokumentálást kíván, és erre ezeknél az intézményeknél nem jut sem szakember sem pénz). Becsléseink szerint az erdélyi műemlékállománynak 25—30%-a hiányzik a jegyzékből. Feltűnően kevés udvarház, népi építészeti emlék, ipari műemlék, századfordulós emlék szerepel a jegyzékben. Erdélyben a következők fedeznek műemlékvédelemmel kapcsolatos kiadásokat: 1.2.1 Állami költségvetés: Műemlékvédelmi Igazgatóság Más központi (minisztériumi) alapok Önkormányzatok 1.2.2 Egyházi költségvetés: Római katolikus egyház Református egyház Unitárius egyház Evangélikus egyház 1.2 A MŰEMLÉKHELYREÁLLÍTÁS ANYAGI FEDEZETE