A műemlék és tulajdonosa (A 18. Országos Műemléki Konferencia Kőszeg, 1995)
Záró plenáris ülés - Hozzászólások - Angyal László
Az említett példákkal kívántam érzékeltetni albizottságunk következetesen érvényesített felfogásmódját, pellengére állítani azokat, akik a gondjaikra bízott műemlékek első megmozdult cserepének megigazítását is másoktól várják. Inkább szólok Almos polgármesteréről, Farkas Pál építésztechnikusról, aki évek óta tevékeny részese Kölcsey Ferenc egykori kúriája felújításának, és a II. világháborús emlékmű létesítésének. Küldöttségünk itt lévő tagja — nem véletlenül — jogász, dr. Katona Gyula is, Nyíracsád polgármestere. A község lakóival együtt munkája nyomán jogos büszkeség töltheti el, mert a helyi gótikus egyhajós, 1640-től református, tavaly helyreállított templomának 1761-ben cementréteggel fedett gótikus festményeit most restaurálják, s befejezés előtt áll. Hajdúszováta községben a nemzet napszámosát, Diószeghy Lajost, Kölcsey díjas helytörténészt magas életkorában is a helyi erődített templom műemlékének helyreállítása és helytörténeti gyűjtemény jövője foglalkoztatja. Albizottságunk alakulásának 25. évfordulóján, 1983-ban Debrecenben tudományos ülésszakot rendeztünk. A kiváló művászettörténész Entz Géza méltán nagy érdeklődéssel kísért előadásában Magyarország műemlékei sorozatban megjelent Műemléki topográfiák kiadását a hazai művészettörténetírás egyik legnagyobb jielentőségű kezdeményezésének minősítette. A szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye emlékeit 140 ívnyi szöveggel, 900 ülusztrációval bemutató két kötet tanulságairól is szól. A szerzők érdemeit méltatva kiemelte a debreceni Balogh István Nyíregyháza akkori megyei levéltár igazgatójának munkásságát. Ő 224 helység-, település-, család-, művelődés- és köztörténeti vonatkozásban értékes munkákat dolgozott fel a megye települései számára. Érthető, hogy az említett, és kellőn méltatott példa albizottságunkat is eddigi tevékenységének összefogásdára ösztönözte. A készülő kiadvány, Hajdú-Bihar műemlékei terjedelme 40 nyomdaív, 500 illusztrációval. Támogatói a szakminisztérium, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és — kiemelten — a megyei önkormányzat közgyűlése. Megnyugtató, hogy a felkért 16 szerző 82 település értékeit bemutató tanulmányának lektorálását Debrecen jeles szülötte, a tudós Balogh István vállalta, dr. Iszpánki Gyula egyetemi tanárral közösen. A konferencián elhangzott előadásokról annyit, hogy — épp a felvettek nyomán — a megalkotott műemléki törvénytervezetet szükséges minél hamarabb a Parlament elé terjeszteni, elfogadtatni. A tulajdonviszonyok megváltozása miatt ez elodázhatatlan. Közös érdek az új tulajdonosok részére bizonyos kedvezmények biztosítása, az ismert kötöttségekből eredő hátrányok csökkentésére. Mivel albizottságunk tettekben megnyilvánuló gesztusai a társadalom különböző rétegei megértéssel fogadták, úgy látjuk, hogy a megújuló társadalmi segítő-ellenőrző szerepre továbbra is támaszkodnunk kell és szükséges. Mielőtt írásban elkészített hozzászólásomat befejezném, engedjék meg, hogy egy javaslattal éljek a konferencia felé. A legutóbb februárban tartott megyei műemléki albizottságunk teljes ülésén egy olyan döntés született, hogy a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulójára a megye valamennyi települése polgármestereinek figyelmét irányítsuk e jeles eseményre és tegyünk ajánlatot az 1100-as évforduló méltó megünneplésére. Ezt a körlevelet megfogalmaztuk, és elküldtük. A körlevél itt van a kezemben, ezt szeretném felolvasni, és ha ezzel az országos konferencia egyetért, akkor szeretnénk kezdeményezni, hogy azt juttassuk el valamennyi település polgármesterének. Azzal szeretném befejezni e levelet: „Társadalmi összefogással elérhető, hogy 1996-ban az ország minden településének lakossága önmagának mutasson fel olyan eredményt, amely a honfoglalás éltető gondolatiságát bizonyítja. Bízunk abban, hogy az itt említett továbbgondolásra szánt elképzeléseink segíthetik munkálkodásunkat, melynek célja a magyarság fennmaradása, boldogulása itthon és határainkon túl egyaránt."
