Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

I. szekció - Szabó Bálint: Műemlékek kulturális hasznosításának sajátos körülményei Erdélyben - Sisa Bálint: Tájházi gondok

összegek bérként nem használhatók fel. Az Expo-ra tett javaslati összegeknél pedig csak tárgyalási alapként vehetők figyelembe." A tanulmányban szereplő múzeumok, tájházak címszava általában ma múzeumi funkciójú volt lakóépületeket jelöl, de ténylegesen idetartoznak még a kismesterségek volt állami tulajdonban levő épületei is, főként a malmok. Néhány esetben olyan épületek is a nyilvántartásba kerültek, melyeknek helyreállítása folyamatban van, sőt néhány esetben jelenleg kialakítás alatt álló, magánkezdeményezéssel létesítendő tájházak anyagát is szerepeltetjük. Közép-kelet-európai helyzetünkből adódóan nagy számmal rendelkezünk nemzetiségi tájházakkal, melyek szűkebb régiónk jelenlegi politikai hangulatában fontos kapcsolatot jelenthetnek a szomszédos országokkal. A közel 200 objektumot csak kiemeltük a mintegy 1800 védett népi műemlék közül, mivel pusztulásuk jelentős veszteség lenne, esetleges későbbi rekonstrukciójuk már messze nem képviselne a meglévő épületekhez hasonló történeti értéket. Ezeknek a helyreállított épületeknek a száma — ha sikerül munkánkat továbbfolytatni — néhány év alatt növekedni fog. Természetesen ez sem jelenti azt, hogy a népi építészet idegenforgalmi értékei ezzel kimerülnének, hiszen az ország területén hat műemléki védelem alatt álló terület is van: Tihany, Szigliget, Hollókő, Csongrád, Szalafő, Fertőrákos, melyek már magukban is jelentős idegenforgalmi vonzerőt biztosítanak. Érdeklődésre tarthatnak számot védett fatornyaink, temetőink, útszéli feszületeink, tanyáink, szőlőhegy építményeink is, melyek több helyen egy csokorban vannak, például Mezőkövesd, Magyarpolány, Aszófő, Villány kövesd, Palkonya. A népi épületek egész országot átfedő egységes idegenforgalmi hasznosítására ez lenne az első anyag, mely a későbbiekben természetszerűen továbbfejleszthető lenne a partner intézmények igényei szerint. Hivatalunknak e tájházi program megvalósításából az a haszna származna, hogy a már alig látott objektumok újra életre kelnének, ezzel fennmaradásuk biztosítva lenne. Ha ezeknek az objektumoknak a megvalósítására — vásárlás, helyreállítás, berendezés — ma kellene hogy sor kerüljön, az összeg becslésünk szerint megközelítené a 2 milliárd forintot. Tanulmányunkat eljuttattuk az illetékes szervekhez, és várjuk, hogy az épületekre elkülönítve, minden évben megközelítőleg 30 millió Ft folyamatos pénzügyi fedezetet biztosítsanak. Az előadás során nem panaszkodni akartam, hiszen most is dolgozunk. Azt kezdték rólunk terjeszteni, hogy teljes egészében az államigazgatási munka tölti ki munkaidőnket, pedig erről szó sincs, ugyanúgy végezzük a műemlékvédelem szakmai részét, és továbbra is végezzük menedzselő munkánkat. Ez a legutóbbi időszak eredményein is meglátszik. Népi építészeti csoportunk bonyolításában most is folynak teljes értékű műemlékhelyreállítások. Elkészült a kékkúti és a tótkomlósi tájházak helyreállítása. Kiemelt módon támogatja hivatalunk a közeljövőben elkészülő biharugrai, békési, hidasi, szeghalmi, fábiánsebestyéni, kővágóőrsi, jászárokszállási épületeket. (Nem sorolom fel azokat a meglepetésszerű csodabogarakat, ahol magánkezdeményezéssel létesültek tájházak, legnagyobb örömünkre ilyen is van.) Hiába néztem szét Nyírbátorban, tájház feliratot egyik helyen sem láttam, pedig állítólag a helyi vezetés nagy gondot fordít a műemlékekre. Pedig azért is indokolt lenne itt, helyben egy tájház létesítése, hiszen itt dolgozik Dám László igazgató-etnográfus úr, az ország egyik legkiválóbb szakembere, az Építkezés c. egyetemi tankönyv szerzője. Néhány évvel ezelőtt a szokásos kétévenkénti békési népi építészeti konferencián dr. Marosi Ernő kis falusi templomokról tartott előadásában azt mondta, hogy ha egy szakembert éjszaka ejtőernyővel ledobnának egy területre, és nem tudná, hogy hol van, megnézve a kis falusi templomokat meg kellene tudni határoznia, hogy a Kárpát-medence vagy Európa melyik területére pottyant. Ugyanez vonatkozik a népi műemlékekre is, hovatartozásunkat ezer jellel bizonyítják,