Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )
III. szekció - Péteri László: Idegenforgalom és műemlékvédelem
PÉTERI LÁSZLÓ IDEGENFORGALOM ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM Először is szeretném megköszönni a konferencia szervezőinek és rendezőinek megtisztelő felkérését a jelen előadás megtartására, amelynek célja a hazai műemlékvédelem és az idegenforgalom kapcsolatának rövid áttekintése a turizmus szemszögéből. Vitaindító előadásomban — az idő rövidsége miatt — a teljesség igénye nélkül, szinte csak jelzésszerűen az alábbi fő témakörökről szeretnék szólni: I. A természetes és épített környezet, a történelmi, kulturális értékeink védemével, az egyházi, polgári, népi építészet emlékeinek a hagyományok megőrzésével, ápolásával, hasznosításával kapcsolatos kormányzati, önkormányzati, szakmai, érdekképviseleti szervek, az egyéni és társas vállalkozók és az egyes állampolgárok feladatairól. n. Rövid áttekintés az idegenforgalom definíciójából kiindulva az idegenforgalom jelenlegi helyzetéről, az idegenforgalom állami, területi irányításáról, szervezet- és eszközrendszeréről, az idegenforgalom és a műemlékvédelem problémáiról. ül. A műemlékvédelem és az idegenforgalom közötti együttműködés különböző területeinek rövid áttekintése, az eredmények és a megoldásra váró proglémák jelzésszerű felsorolása, javaslatok a műemlékvédelem és az idegenforgalom közötti együttműködésre. IV. A Kormány által (1993. (VIII. 23.) Korm. sz. határozatában) elfogadott ,,A turizmus és a gyógyturizmus fejlesztési koncepciójáéban megfogalmazott település- és területfejlesztést, -rendezést, műemlékvédelmet érintő feladatokról (fejlesztésekre, prioritásokra, területi, regionális programokra vonatkozó javaslatok). ad. I. Mottó A műemlék védelme az egész világon társadalmi érdek. Ennek megvalósításához megfelelő törvényekre, szervezet- és eszközrendszerre van szükség. Ez nem kizárólag hatósági feladat, társadalmi összefogás nélkül nem megy. Az érdekeltek közötti koordináció a tervezés, a finanszírozás, a megvalósítás, a karbantartás, a hasznosítás, illetve az ellenőrzés öszefuggő rendszerének kialakítása elengedhetetlen. Bevezetésként szeretném leszögezni, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően Magyarországon is mindannyiunk közös ügye a természetes és épített környezet védelme; a történelmi, kulturális, építészeti örökségünk, hagyományaink megőrzése, ápolása, továbbfejlesztése, ésszerű hasznosítása. Ezért e feladat közös megoldásához a Parlamentnek, a Kormánynak, az érintett minisztériumoknak, országos hatáskörű szerveknek, köztük is elsősorban — az építésügyi igazgatásra vonatkozó jogszabályok alapján — a KTM L nak, MKM 2-nak, OMvH 3-nak, BM 4-nak 1 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 2 Művelődési és Közoktatási Minisztérium 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal 4 Belügyminisztérium
