Önkormányzatok a helyi és nemzetiségi értékekért (A 16. Országos Műemléki Konferencia Békés megye, 1991 )
L. Szabó Tünde: Helyi értékek védelme a somogyi falvakban
L. SZABÓ TÜNDE: HELYI ÉRTÉKEK VÉDELME A SOMOGYI FALVAKBAN Néhány szubjektív megjegyzéssel szeretném kezdem: A nemzetiségi szekcióba szerettem volna jelentkezni, mert Somogy megyében elevenen élő probléma a horvátok és a betelepített német nemzetiségiek és a helyi védelem kapcsolata. Ezzel kapcsolatban fölszólalásra is készültem, amit néhány percben itt fogok beépíteni előadásomba, mert szeretném, ha a mi szekciónk nem válna külön a nemzetiségi problémáktól, hiszen ez nem különíthető el, úgy gondolom, Magyarországon nem létezik, külön a városok, a falvak és a nemzetiségi települések helyi védelme. Annak viszont örülök, hogy Tóth Zoltánnal közösen beszélhetünk két egymás melletti megye, hasonló, de mégis eltérő problémáiról. Tóth Zoltán úgynevezett szolid módszerekkel végzi tevékenységét. Én egy kicsit erőszakosabb vagyok. Tóth Zoltán nem említette, pedig fontos, hogy alakítottak egy társulást a Baranya megyei Önkormányzat mellett, amely a társulás tagjaival nagyon sok település helyi védelem rendeletét, szabálytervezetét elvégezték. Úgy gondolom, ez a tevékenység országosan is példamutató lehet. Somogy megyéről szeretnék néhány szót mondani, és az ottani helyi védelemmel kapcsolatos tevékenységről. Somogy megyének négyszázezer lakosa van és négyszázötven műemléke. A helyi védelemre érdemes objektumok száma — saját felmérés szerint — 4000-re tehető. A megyének négy tájegysége van. A helyi védelem — úgy gondolom — a nagyból a kicsi felé haladva, a táj védelmével kellene, hogy kezdődjön. Külső-Somogy a Balaton melletti 30 km szélességű terület, ahol a Balaton-parti viszonylag kis területen a bortermelés, a szőlőtermesztés a jellemző, míg a nyugati Belső-Somogy területén a gabonatermesztés. A megye középső része a Zselic, amely valójában közös területünk Baranya megyével, hiszen a jelenlegi megyehatárok Zselic tájegységet középen kettészelik. Tehát e percben létezik Somogy megyei Zselic, és Baranya megyei Zselic. A megye területének közel 40%-át ma is erdőségek borítják. Somogy megye teljes területét valamikor erdő borította, mégpedig tölgyerdő. A települések vagy a folyó mentén egy utcás kialakításban, vagy pedig erdőirtások helyén jöttek létre. Néhány település neve (Somogybükkös, Somogyhársád) ma is őrzi ezen erdőirtások nyomát. A negyedik tájegység az úgynevezett Dráva-mente, amely a Dráva melletti térséget jelenti, amely hosszú időn keresztül — még a mai napig is így él a köztudatban — gazdaságilag elmaradott térség volt. Ehhez szeretném hozzátenni azt, hogy ha egy főépítész meghallja, hogy gazdaságüag elmaradott térség, akkor fölcsillan a szeme, mert ezek olyan falvak, amelyeket nem építettek át. Itt is az a jellemző, hogy egész utcasorok és egész falvak maradtak meg. Vannak olyan községek, ahol 30 éve nem adtak ki építési engedélyt, amely — úgy érzem — e pillanatban inkább előny a helyi védelem szempontjából. Ha nem lettek volna elmaradottak, ugyanolyan arc-nélkülivé lettek volna, és ugyanúgy elszürkültek volna már, és elveszítették volna a helyi vagy Somogy megyei karakterüket.
