Önkormányzatok a helyi és nemzetiségi értékekért (A 16. Országos Műemléki Konferencia Békés megye, 1991 )

Gárdos Csaba: Műemléki értékek és a változó gazdasági környezet

GÁRDOS CSABA A MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK ÉS A VÁLTOZÓ GAZDASÁGI KÖRNYEZET A témám a változó gazdasági környezet és műemléki értékek. Ahhoz, hogy a gazdaságon belül elhelyezzem a műemlék ügyeket, először szeretném nagyon röviden felvázolni, hogy a Pénzügyminisztériumon belül hol áll a műemlék-ügy. Pillanatnyilag úgy fest, hogy két olyan főosztály van, amely műemlék-üggyel foglalkozik: az egyik az ún. Központi Fejezetek Főosztálya. Ez egy újonnan alakult részleg, a költségvetési törvény szerkezetéhez igazodik. Huszonegynéhány fejezetre oszlik a költségvetés, ilyen fejezetek lehetnek az Országgyűlés, Alkotmánybíróság, Földművelésügy, Külügyminisztérium, az összes minisztérium, ezen kívül a Tudományos Akadémia, Rádió, a Televízió, és ezek között egy a Környezetvédelmi Minisztérium, amelynek a Műemlékfelügyelőség az egyik költségvetési szerve. Ezzel a hatalmas területtel foglalkozik egyetlen főosztály, ezen belül is egy osztály az oktatás és a kultúra ügyével, és a másik, amelynek én vagyok a vezetője az az összes többivel. Tehát a negatívum az, hogy ekkora hatalmas terület, mint a műemlék-ügy, egy még nagyobb masszában van benne. Az előny viszont az, hogy az ember megpróbálja a reális súlyokat megtalálni. Ismerve tehát az összes többi területet, hol van lehetőség arra, hogy akár a bevételből is megéljenek, és tudva, hogy műemlékvédelem bevétetelező tevékenységejóval csekélyebb. Egy másik főosztály az önkormányzati, ami a meglehetősen szűk normatívakon keresztül próbál fedezetet nyújtani az önkormányzatok tevékenységéhez. Ezért tán rendhagyó módon én azt szeretném elmondani, hogy a központi kormányzat mit tehet, mit tehetett volna, illetve mit kellene tennie a műemlék-ügyért, illetve az önkormányzatok műemlék-ügyben kifejtett tevékenységének segítéséhez. Az utóbbi idők tendenciája, hogy az állami feladatok meglehetősen túlburjánzanak, és ezzel nincsenek arányban az anyagi lehetőségek. Ezért kapta a mi tárcánk, illetőleg a kormányzat is azt a tisztes feladatot, hogy próbáljuk az állami feladatokat felülvizsgálni, és a kötelezettségvállalásokat leépíteni. Folyamatban van, hogy végignézzük az összes területet, ahol visszavonulást lehet végezni. Ilyenek lehetnek az üdülők, továbbképzők, határintézmények, számítóközpontok, de egy dolog biztos, a műemlékvédelem ügye nem tartozhat ide, ez nem egy profit-orientált üzletág, ahol rámondhatjuk, hogy gazdálkodja ki és teremtsen fedezetet bevételi oldalról, itt a cél a feladat elvégzése, mondhatnám nonprofit elvégzése. Más kérdés, hogy később ebből az országnak milyen haszna, nyeresége, pozitív megítélése lehet. Két dolog azonban ezen a területen is nagyon fontos lehet. Az egyik, hogy a meglévő állami források, amelyek nem csökkentek, de azt sem lehet mondani, hogy dinamikusan növekednének, így egyéb források bevonására is szükség van a jövőben. Ennek találkozóhelye lehetene a műemléki alap, amelyről majd később szólok. A másik dolog lehetne a meglévő műemlékvédő szervezet racionalizálásáig, amit a jelenlegi szervezet is kezdeményez, hogy a műemlék helyreállítási munkákra lehetne kft. formában vállalkozni. így amit a központi költségvetés nem tud olyan mértékben biztosítani, hogy egy szakértőgárda együtt maradjon, tehát egy tisztességes béralapot és dologifeltételeket.