Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Andó Péterné: A Fejér megyei kastélyállomány helyzete

lenyűgöző látványt nyújt. A ráccsal elzárt 56x65 m méretű elóudvar, fejedelmi előkelőséggel lepi meg a látogatót. A kastély a XVIII. század második felében épült 1760-65 között, Fellner Jakab gondozásában, 1781-ben átépült. Újabb kutatások szerint Engel József, majd 1823-ban Charles Moreau is részt vett a tervezésben, a klasszicista stílus kialakításában. A díszudvar hátterében dór rendű oszlopcsarnok alá fut a kocsifelhajtó, melyen keresztül széles elólépcsőn át is megközelíthető a mögötte lévő előterem. Ebbe szorította tervezője a szokatlan módon, és nem is egészen szerencsésen kialakított ovális karú, emeletre vezető főlépcsőt. Déli szárnya a kápolna szárny, az északi a színházi szárny. Az épület előbb tüdőszanatórium, majd a Fejér megyei Kórház Rendelőintézetének kezelésében különböző szakosztályos kórház. Az épület állandó karbantartása megfelelő, funkciója véglegesnek mondható. A sárosdi volt Eszterházy-kastély XVIII. századi eredetű. A XIX. század második felében teljesen átépítették romantikus stílusban. A Fejér megyei Tanács Egészségügyi és Szociálpolitikai Osztálya kezelésében, szociális otthonként való hasznosítása végleges. 1988-ban önálló szociális létesítmény épült a kastélyhoz, a funkciót kiegészítendő, ezzel a folyamatos állagmegóvás és a végleges hasznosítás biztosított. Ugyancsak szociális otthon a Fővárosi Tanács Egészségügyi és Szociálpolitikai Osztálya kezelésében a XVIII. századi barokk eredetű tordasi volt Sajnovics, később Batthyány-Dréher-kastély. A XIX. században romantikus stílusban átépítették. Ma 14-25 éves korú szellemi fogyatékos gyermekek szociális otthona. Itt jegyzem meg, hogy Budapest közelségében mindössze egy hasonló intézet van még. Pedig óriási az igény a pestközeli intézet elhelyezésére, mert a szülők a hétvégeken a jobb állapotú gyermekeket rövid utazással hazavihetik. A főváros több ízben próbálkozott a bővítés lehetőségeinek kidolgozásával, azonban az OMF-től teljesíthetetlen feltételeket kapott (pl. mélyfekvésű területen új pavilon vagy a mögöttes tsz terület épülete költséges megszerzésével további új pavilon akkor, amikor a kastélyhoz óriási park is tartozik famentes tisztásokkal). A bővítési szándék ma is él, és egyre sürgetőbb. A fűtést a műemlék összképének zavarásával, átmeneti időre és ez az átmeneti idő beláthatatlan - csúnya alumínium burkolatú konténer kazánnal oldották meg, az OMF egyetértése mellett, 5 millió forintért. A park megfelelő területén új pavilon építésével, a konténerkazán megszüntetésével, a szociális otthon funkcióra egyébként nem alkalmas kastély teljes rekonstrukciót nyerhetne az otthon központi irodájaként. E témában több megértés kell a jövőben az OMF részéről, és az épületet ezen funkcióváltás után lehetne célszerűen felújítani. A martonvásári, egykor híres Brunszvik-kastélyt , melyhez Beethovent oly mélységes érzelmek fűzték, ma már nem mutathatjuk be abban az alakjában, ahogy az nagy jelentőségű zenetörténeti szerepe idején állott. Az 1773-75-ös barokk épületet 1875-ben angol neogótikus stílusban átépítették. Ebben a vonatkozásában is az ország első alkotásai közé tartozik. A főhomlokzatot szabályosan váltakozó rizalitok és hátraugró oldalszárnyak alkotják kis barokk templommal. Csúcsíves hármas ablakok, gótikus földszinti nyílások, szemöldökdíszek, tudor tornyocskák gazdag, de mértéktartó részletei az e stílusban épített magyar kastélyok legszebb példái közé sorolják. Az épületben a MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete működik,