Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Andó Péterné: A Fejér megyei kastélyállomány helyzete

ANDÓ PÉTERNÉ A FEJÉR MEGYEI KASTÉLYÁLLOMÁNY HELYZETE A kastély mint épülettípus a feudális kor művészeti alkotása. Létrejöttének körülményei, jellegzetességei az építtetők, az arisztokrácia eszményeinek, céljainak, tagozódásának, társadalmi helyének, az ország életében betöltött szerepének és egy sor hasonló kérdésnek a függvényei. Mindezt figyelembe kell vennünk, mert e tényezők az ország történelmének, gazdasági viszonyainak alakulása, a művészet fejlődése mellett meghatározzák kastélyaink külső képét is. A kastélyépítészet műfajának kibontakozása majd virágkora a XVIII. századra esik. A török uralom alól felszabadult országban mód nyílt arra, hogy a főúri várak erődítés nélküli, díszes, gazdagon kialakított lakhelyekké alakuljanak át. Az új társadalmi berendezkedés, a megváltozott gazdasági viszonyok hatására a főés középnemesség életmódja is módosult. A reprezentáció fontos követelménnyé vált, és kiterjedt a rezidenciákon túl a városi palotákra és a vidéki kastélyokra. Ez a reprezentációs vágy nem csupán az épület külső-belső kialakítására, hanem a környezet megformálására is kiterjedt, ezért a kastélykertek az építészeti együttesek elválaszthatatlan részeivé váltak. A kastélyépítés hosszú folyamata nem zárul le, az utód, az új tulajdonos tovább építi, bővíti, újra berendezi az időközben már divatjamúlt épületet, ezért olyan nehéz egy kastély pontos építés történet ét felvázolni. Az állandó változás, a felhasználás, a funkció új meg új követelményeket támaszt, a művészi ízlés változása pedig a művészi külső gyakori módosításait követeli meg. A megyei kastélyállomány adottságai meghatározóak a kastélyok jelenlegi helyzetét illetően. Nagyságrendjük, méreteik, és a települések szerkezetében való elhelyezkedésük valami módon megpecsételte 1945 utáni hasznosítási lehetőségeiket, ha úgy tetszik sorsukat. Megyénkben 1981-ig 32 műemlékileg védett kastélyt és kúriát tarthattunk számon a műemlékjegyzékben. Ebből 28 kastély, 8 kisebb kúria. 1981-ben további egy kiskastély, 1985-ben egy kúria, 1989-ben további 4 kiskastély kapott műemléki védettséget, összesen tehát 38 védett épületünk van. Ezek közül 13 kisebb kastély sorsa, miután községek központjaiban helyezkednek el (óvoda, böl csődé, posta céljaira hasznosítva), megoldott, és - úgy néz ki az utóbbi négy műemlékké nyilvánított romantikus, eklektikus kiskastély hasznosítása is megoldható lesz az új szituációban. Az elmúlt évtizedek 52 m2-es panellakásainak léptékéhez szoktatott lehetőségeink fantáziánknak az ideális lakásméretet illetően határt szabtak. Ezt még jogszabályban is rögzítettük: az állampolgárok által építhető lakás és üdülő nagyságának behatárolásával. Természetes, hogy a kastély a ma embere számára (nemcsak az előzőek miatt) már nem lehet lakás, mint az eredeti építő esetében volt. Kézenfekvő tehát, hogy a kastélyok a településeink és a tágabb regionális körzetek máig is hányos közintézmény-rendszerét kiegészítő, hézagpótló funkciókat tudnak jól-rosszul betölteni. Az, hogy ezek a hasznosítási módok célszerűek vagy a legcél-