Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)
I. szekció - Hajnóczi Gyula: Római emlékek védelme Magyarországon
A munka gazdasági nehézségek következtében abbamaradt, de amit a mozaikok védelmére elindított, az szerintem korrekt, hiszen ő is a külső környezet adottságaihoz igazodott. Nagyon szép azután a mindenki által megcsodált nagy bazaltköves útvonal helyreállítása, amit szintén Vladár Ágnes csinált: Azokat a foltokat, amelyek olyan furcsa sebhelyként érvényesültek, körtárcsákkal helyettesítette. Az összkép alapján ez is és az Iseum is szerencsés megoldásnak bizonyult. Visszatérve egy kicsit Szombathelyre: A későbbiekben a Quirinus bazilikára készített tervekbe viszont egy olyan apparátust vittek be, ami nagyon szellemes, és önmagában szép megoldás, de ami ennek a romkertnek az eredeti, sajátos, szinte ünnepélyes atmoszféráját egész másfajta asszociációk irányába tereli. Csináltak a németek is - egy fürdő fölé -'egy isteni modern szerkezetet, de ott valahogy ez öncélúvá vált, szinte azt az érzést kelti, hogy "lám milyen klassz emberek vagyunk, mert ennyi pénzt tudunk áldozni egy rom megőrzésére". És ez az állandó konfliktus, az állandó probléma. Szerintem mindig az eredeti folytatását kell valamiféleképpen továbbvinni - alázattal -, még akkor is, ha az tele van kompromisszummal és ellentmondással. És most vegyük sorra egy külön csoport, maguknak a régészeknek a munkáit. Azokéit, akik műemlékvédelmi igényekkel léptek fel. Mert - járván a külföldet - divatossá lett, hogy építész nélkül dolgozzanak, mondván: jó, jó építész, de ez mi magunk is meg tudjuk oldani. Kétségtelen, megoldható, de azért sokszor elég komplex feladatot jelent egy-egy helyreállítás. Mócsi András menedzselte a tokodi vár helyreállítását, ahol a kapuk kváder-rendjét - sommásan - sávozott műanyag vagy műkő kiegészítéssel oldották meg. Nem vonatkozik ez Soproni Sándor példájára, aki nem szorgalmazott rekonstrukciót, hanem korrekten állíttatta helyre az egyik legszebb természeti fekvésű római kori objektumunkat, a Sibrik dombon lévő kései római erődöt. Mint kuriozitást említsük meg - azt hiszem, sokan nem is ismerik, nem is tudnak róla - a szentendrei Skanzen területén előkerült - Pannónia legnagyobb - villa alaprajzát. Topán Judit menedzseli és irányítja ezeket a helyreállítási munkákat külföldi egyetemisták részvétel ével.Ez olyan neves akcióvá vált, hogy folytatni kellene a hagyományt, hiszen nagyon szép eredményeket lehet vele elérni. E csoportba tartozik Redő Ferencnek a borostyánkő út melletti zalalövői beszálló vendéglőjének a helyreállítása, mely tulajdonképpen szintén csak romkonzerválás és állagmegóvás. Fülep Ferenc nevéhez fűződik egy nagyon érdekes és különböző megoldások között rangos helyen álló helyreállítása, a pécsi ókeresztény sírkápolna megoldása, amely gyakorlatilag a modern technika eszközeinek mindenét bevetette, hogy az itt lévő falfestményeket és az egész épületmaradványt megőrizze, úgyhogy dilatáltatták az egész épületet. Óbuda régészeti feltárása (a centrum és a Castrum régészeti feltárása) tudjuk, milyen heroikus küzdelmet kívánt régészeinktől, aminek azután, ha minden föllelt objektum didaktikai bemutatását nem is sikerült realizálni (már megvan a terve továbbiaknak is), az lett az eredménye, hogy egy unicum született meg a Flórián téri