A műemlékvédelem táguló körei Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállítása (Kiállítási katalógusok Budapest, 2000

a sokféle tér megközelítését és egyben elválasztását is lehetővé tevő, ruhatárnak, pénztárnak, büfének is helyet adó előtér-zsibongót, amelyben a helyi hagyományok tárgyi anyagát bemutató gyűjtemény falba helyezett vitrinjei is helyet kaptak. Az épület a saját műfajában, építészeti és kivitelezési megformálását tekintve, teljesen egyedül álló emlékanyagunkban. Kiemelkedő kvalitásait tekintve műemléki védelme feltétlenül indokolt. Lővei Pál SÁROSPATAK, MŰVELŐDÉS HÁZA A Makovecz Imre tervei szerint 1972 és 1983 között emelt épület, öblös alaprajzú kialakításával az utca túloldalán álló Tanítóképző (Lechner Jenő, Warga László; 1909-1911) tömegével megegyező tengelyre fűződő városi teret képez. A lépcsősorral hangsúlyozott cour d'honneur három U-alakban kapcsolódó tömegre tagolja az épületet, amelyen világosan érezhető a funkciók hierarchiája. A fő tengely a közönségforgalmat vezeti a színházterem felé, a két oldalszárnyban kiszolgáló funkciók kaptak helyet. A művelődési ház közösségi-társadalmi üzenetét alkotójának organikus építészeti szellemisége határozza meg. Az alaprajzot a tápéi honfoglalás kori álcsat inspirálta. A befogadás gesztusát kifejező, nyugodt külső tömeggel izgalmas egységet képez a belső tér mozgalmas, galériákkal osztott világa. Az épület alépítménye monolit vasbetonból készült, amelyre sátorszerűen borul az ágas-tartó rendszerű fa tetőszerkezet. A tartóelemek és a részletek formálása az élővilág természetes alakzataira utal. A Művelődés Háza az első megépült, nagyléptékű organikus épület, amely környezetének értékeit továbbfejlesztette, és sajátos formavilágával a városban új építészeti hangsúlyt teremtett, Pintér Tamás