A műemlékvédelem táguló körei Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállítása (Kiállítási katalógusok Budapest, 2000
BUDAORSI REPÜLŐTÉR Budapest XI. Kőérberki út 36. A budaörsi repülőtér Budapest első közforgalmi repülőtere volt. Építésének helyszínét az új balatoni út megnyitásakor, 1935-ben jelölték ki. A forgalmi épületek tervezésére az 1936 februárjában kiírt pályázaton külön-külön indult két nyertes, Bierbauer Virgil és Králik László kapott megbízást. Mivel a kikötések között szerepelt a szimmetrikus alaprajz, ezért a kiviteli terv lényegében Bierbauer pályatervének egyszerűsített változata. A szabadon álló épület az utca felé homorú ívben meghajlik, míg a kifutópályák felőli oldalon a háromszintes, kör alaprajzú, vasbeton szerkezetű központi rész a kifutópályák felé hangsúlyosan kiugrik a két oldalsó, egy szinttel alacsonyabb szárnyépületből, A hengeres középrész legfelső szintje lépcsősen visszaugrik, tetején a konzolosan kiülő acél-üveg szerkezetű irányítófülkével. Minden szintet csőkorlátok által szegélyezett terasz övez. Az első emeleten a központi csarnok két szintet átfogó galériás kialakítású, dobszerűen kiemelt felülvilágítóval. Az egykor karcsú oszlopokat eredetileg zsinórüveggel burkolták. A galéria mellvédjén Marsovszky Elemérné légi felvételekből összeállított fotómontázsa fut körbe. Az első emeleten körben helyezkedtek el az utasforgalmi irodák és a váróterem, a galérián az irányítószemélyzet helyiségei, A homlokzatokat nagyméretű acélszerkezetű üvegfalak, ablakok töltötték ki, mára jelentős részüket kicserélték. A vasbetonszerkezet tervezője Uy Károly volt. A kivitelezést 1936-1937-ben 232 munkanap alatt —mmm W^^^^M 1 M 1 fl • ' I-D 1 III 1 W^^^^M 1 M 1 fl • ' I-D 1 III 1 Budaörsi repülőtér (archív felvétel) Budaörsi repülőtér végezték el. Elkészülte idején ez volt Európa egyik legjelentősebb modern stílusú repülőtéri épülete, amelyen a Bauhaus és Le Corbusier hatása eredeti módon összegződik, Az ipari miniszter a nagy hangár építésére 1936 tavaszán külön pályázatot írt ki, a kivitelezést Czakó László és Méhes György mérnökök pályanyertes terve alapján végezték, A 141 m széles és 41 m mély teret egyetlen belső alátámasztás nélküli acélszerkezet fedi le, Homlokzata 2 darab 70x8 méteres tolókapuval teljesen felnyitható. A maga idején Európa legnagyobb hangárépülete volt. Budaörs a légiforgalmi szempontból kedvezőtlen fekvése miatt csak rövid ideig volt a Főváros polgári repülőtere, Ferihegy átadása után elhanyagolták. A forgalmi épület hengeres középrészének bauxitbeton szerkezetét a hetvenes vagy a nyolcvanas évek elején szakszerűtlenül megerősítették, az eredeti irányító fülkét lebontották. Az épület értékeinek megfelelő első állagmegóvási munkákat 1995-ben Kőris János tervei alapján, település-értékvédelmi támogatásból végezték el, Az épület jelentős részében változatlanul felújításra szorul, eredeti térrendszere azonban viszonylag kis átalakítással helyreállítható lenne, A forgalmi épület 1994 óta fővárosi védettséget élvez, 1996-tól szerepel a modern építészet emlékeinek összegyűjtésére létrejött DOCOMOMO magyarországi szervezete által összeállított nemzetközi listán. Fehérvári Zoltán
