Plank Ibolya: Hollenzer László (1870-?) műemléki fotográfus emlékkiállítása (Kiállítási katalógusok Budapest, 1990)

Hollenzer László műemléki és művészi fotográfus

Hollenzer László műemléki és művészeti A Magyar Fényképészek Országos Szövetségének lapja A fény, 1914. februári számában így ír a műemléki épületfotózást elkötelezetten és magas szakmai szinten művelő tagjáról: „...Múlt hó 20-án tartotta Hollenczer László a Magyar Fényképé­szek Országos Szövetségének elnöke, az Országos Iparegyesület dísztermében „Fo­tográfia a tudamány és az ipar szolgálatában" című sorozatos előadásának első részét. Mint szokatlan tünetet, örömmel regisztráljuk, hogy Hollenczer előadásán a budapesti kar társak olyan nagy számban jelentek meg amint az még csak igen ritkán láthattuk... Hollenczer azzal kezdte előadását, hogy felvetette a képesítés kérdésé­nek fontosságát és kérte ehhez a karlársak együttműködését. Hogy a komoly szak­képzettség milyen elengedhetetlen feltétele éppen ennek a pályának, azt tulajdonképpeni előadásában nemcsak szóval, hanem rengeteg számú felvételeinek bemutatásával igazolta. Olyan felvételek voltak ezek, melyeket csak egy sokat ta­pasztalt és rutinos tecnikájú fényképész tudhat sikeresen megoldani, ki mindezen jó tulajdonságok mellett még a szükséges türelemmel is rendelkezik. Hollenczer ugyanis szenvedélyes műemlékfotográfus. Olyan szenvedélye ez neki, mint másnak a kártya vagy lóverseny. Tudja, hogy sok pénzébe kerül neki, de nem tud leszokni ró­la. Legszívesebben olyan témákat keres, melyek lefényképezése sok nehézségbe üt­közik; és minél több az akadály, annál nagyobb szeretettel és lelkesedéssel indul munkájára. így pl. rendkívül érdekes felvételeket vonultatott fel, melyeket sötét, föl­dalatti helyiségekben exponált. Ezekhez a felvételekhez azonban nem magnéziumot használt, hanem egy egyszerű kis petróleumlámpa vagy gyertya fény mellett expo­nált. Estétől reggelig mindössze két felvételt tudott ily módszer szerint kiexponálni, de az eredmény egyenesen meglepő. Ezeken a képeken nem láthatók a magnézium­felvételek krétás fehérjei, bántó vetített árnyékai és szurkos mélységei. Hollenczer e gyengefényű felvételei finomak, lágyak és kiegyenlített világításúak, melyek egyáltalában nem különböznek a nappali fény mellett exponáltaktól. Ezzel szemben világos, hogy az ilyen f elvételek honoráriuma sehogy sem állhat arányban a rájuk for­dított idővel és fáradtsággal. Amint azonban már említettük éppen az ilyen problé­mák megoldására szenteli Hollenczer legszívesebben tehetsége javát ás ha ő nem is látja hasznát nekik, a magyar műemlékek megörökítése ügyének annál nagyobb nye­reség az ő munkája..." Kapcsolódjunk ezekhez a 80 éves sorokhoz, és kíséreljük meg bemutatni Hollen­zer László műszaki és művészi fényképészt, a „Műemlékek Országos Bizottság szál­lítója"-!. Ennek érdekében nem csupán a Bizottságon belüli tevékenységét érdemes összefoglalni, hanem — amennyiben a források engedik — pályáját és annak állo­másait is. fotográfus

Next

/
Oldalképek
Tartalom