A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - GERŐ Győző: Török építészet Magyarországon

1565 között Malkocs klisszai szandzsák bej volt - is e csoporthoz tartozik és a legújabban helyreállított török műemlékünk. A magyarországi török fürdők valamennyi típusát megtaláljuk a magyar emlékanyagban. A két, alapvető­en rendszerében különböző gőz- és termálfürdő - a hamam és az ilidzsa - mellett itt is voltak ikerfürdők. A gőzfürdők kivétel nélkül elpusztultak, de az újabb feltárások eredményeként ma már közülük néhány részben rekonstruált formában gyarapítja a korszak emlékanyagát. Az egri Valide szultán fürdő, amely a XVII. század legelején épült, alaprajzában a kasszikus alaprajzi típust őrzi. A pécsi Merni pasa fürdő, a XVI. sz. derekán épült - előcsarnoka, valamint a fürdő tepidariuma és caldariuma rekonstruálható volt és ma szabadtéri múzeumként látható. E fürdőtípusnál a caldariumban medence nincs, annak helyét a masszírozópad a „gőbek tasi" foglalja el. Előcsarnokában csorgókút van, amely minden típus előcsarnokának jellemzője. A székesfehérvári Güzeldse Rüsztem pasa fürdő maradványai az ikerfürdő csoportjába tartoznak. Ez is gőzfürdő volt, amelynek egyik fele férfi, a másik a női fürdő volt. A természeti adottságok miatt a termálfürdő ritkább volt.E tekintetben a hévforrásokban a leggazdagabb Budán, ma is négy török fürdő működik. Alaprajzi elrendezésükben itt is megvan a hármas tagozódás, de a caldarium centrumában - a kuplacsarnokban - többlépcsős vízmedence van. Az északi hévízeknél az egykori Veli bej - ma Császár - fürdő áll, míg a délieknél a Rudasfürdő kupolacsarnoka és a közelében álló Rácz, vagy Imre fürdő őrzi a törökkor emlékét. Az egykori Kakaskapu fürdője - a mai Királyfürdő - a városfalon belül állott és hévízét vezetéken át nyerte. Valamennyiük a XVI. század második felének derekán épült. A magyarországi török emlékek, egy számban igen szerény, de jelentőségében figyelemreméltó csoportját a sírépítmények - a türbék - képezik. Ezeknek száma a források szerint jóval több volt a ma is állóknál, melyek egyike a budai Gül Baba türbe ma is török, de általában muzulmán zarándokhely is. A másik Pécsett az Idrisz Baba türbéje. Mindkettő nyolcszög alaprajzú, dobnélküli kupolával fedett építmény. Gül Baba türbéje 1543^48 között épült, Idrisz Babáé XVI. század végi alkotás. A magyarországi török építészeti emlékek részben a visszafoglalás harcai során pusztultak el, vagy az azt követő századok folyamán. Mivel a gyér számban visszamaradt muzulmán lakosság is katolizált, így megszűnt a társadalmi és a vallási igény ezen épületek további fenntartására. Megmaradt török műemlékeink az oszmán-török építészet kisugárzásának legészakibb európai emlékei. E rövid bevezető után természetesen a teljesség igénye nélkül, szeretném bemutatni, a magyarországi tö­rök építészet legjellemzőbb alkotásait, amelyek a magyar műemlékállomány kisszámú, de igen értékes és jelentős csoportját képezik. Megmaradt és feltárt török építészeti emlékeink értékét még csak emeli és foko­zott megbecsülését méginkább szükségessé teszi a török műemlékek olymértékű pusztulása, amely a boszniai háború során bekövetkezett, a Balkánon. A magyarországi dzsámik alaprajzának két alaptípusa van. Az egyik a négyzet, a másik a téglalap alap­rajzú típus. A mináré elhelyezése mindig a jobb oldalon van. A négyzet alaprajzú, egy minárés, három boltszakaszos előcsarnokú dzsámitípus legmonumentálisabb magyarországi emléke a pécsi Gázi Kászim pasa dzsámija, amelynek belső magassága 22 m. A XVI. sz. derekán épült. Mináréja és előcsarnoka elpusztult. Eredeti bejárata az északnyugati oldalon volt, amellyel szemben - a dzsámi délkeleti falában - helyezkedik el a mihráb, az imafülke. Jelenleg a belvárosi plébánia­templom. Ugyancsak a négyzet alaprajzú dzsámik típusát képviseli a pécsi Jakováli Haszán pasa dzsámi, amely eredetileg a mellette állott mewlewi derviskolostorhoz tartozott, Ez ma magyarország legépebben megmaradt ilyen emléke. Az 1686-os visszafoglalás után a dzsámit templommá alakították át, jórészt megtartva azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom