A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - GERŐ Győző: Török építészet Magyarországon

GERŐ GYŐZŐ TÖRÖK ÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁGON Budát 1541-ben foglalták el a törökök, ezt követően néhány évtized alatt az ország jelentős része török uralom alá került. Másfélszázados uralmuk alatt az általuk birtokolt hódoltsági terület határai szinte állandóan változtak. Az ország olyan jelentős városai, mint Székesfehérvár, Pécs, Szigetvár, valamint Szeged és Eger kerültek birtokukba. A törökök elsősorban a stratégiai fontosságú városokat és várakat vették ténylegesen is birtokukba, ahol szinte a foglalással egyidejűleg megkezdődött a muzulmán török és bosnyák lakosság betelepülése. Ennek nyomán megindult egy olyan társadalmi és gazdasági átalakulás, amely a muzulmán kulturkörben gyökeredzett és a magyarországi előzményektől teljesen idegen volt. Ez a balkáni közvetítéssel a hódoltsági területen kialakuló muzulmán életforma jelentős építőtevékenységgel is járt, amennyiben az új vallási és társadalmi igényekhez szükséges intézmények mellett az arra szolgáló épületeket és építményeket is létre kellett hozni. Ennek következtében épültek, a dzsámik, mecsetek, fürdők, türbék, medreszék - főiskolák - a derviskolostorok, közkutak, amelyek a török, muzulmán városok és települések legjellemzőbb vallási és polgári építményei. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a katonai - elsősorban védelmi - jellegű építőtevékenységeket sem, melyek a várak és városok állandó jellegű megerősítését és védműveinek karbantartását szolgálták. A XVI.-XVn. századi írott források, valamint az e korból származó helyszínrajzok jóval több török épületről tesznek említést, illetve jelölnek, mint amennyi a jelenlegi török műemléki állományunk. Török műemlékeink száma azonban az utóbbi fél évszázad régészeti és műemléki kutatási eredményeként gyarapodott és legtöbbjük helyreállítása is elkészült. A vallási élet legfontosabb épülete a dzsámi, amelynek céljára kezdetben rendszerint a város valamely templomát alakították át, később azonban alapjaiban is új dzsámik épültek az oszmán-török építészet stílusában. A hódoltsági területen a dzsámi két alaprajzi típusa volt elterjedve, az egyik a téglalap alaprajzú egy minárés típus eltérő alaprajzú előcsarnokkal. Ennek példájaként emlíhetjük a szigetvári Szüleyman szultán dzsámit, amely a XVI. sz. második felében épült és előcsarnoka „L" alakú, valamint az esztergomi Uzicei Hadzsi Ibrahim dzsámiját. A másik típust a négyzet alaprajzú, egy minárés dzsámik képviselik, amelyek északnyugati homlokzatához három-boltszakaszos, kis kupolákkal fedett árkádos előcsarnok csatlakozik. Ez az alaprajzi forma volt a legelterjedtebb. Ilyen volt a ma is álló pécsi Gázi Kászim pasa dzsámi, amely a magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása. Előcsarnoka és mináréja azonban elpusztult. Az ugyancsak pécsi Jakováli Haszán pasa dzsámi - amely a XVI. sz. második felében épült - ma Magyarország legépebb dzsámija. Mináréja áll, előcsarnoka pedig részben helyreállított. Eredetileg a mevlevi dervisek kolostorához tartozott, ennek épületegyüttese azonban az 1686. évi visszafoglalás idején elpusztult. Egyetlen olyan dzsámi, amelynek dekoratív falfestése és feliratai nagyrészt megmaradtak. A szigetvári Ali pasa dzsámi, - amely 1588-89-ben épült - ugyané típust képviseli, imatere ennek is kupolával fedett, mint általában az ilyen típusú dzsámiknak. A három boltszakaszos, árkádos előcsarnokának jelentős maradványát őrzi a plébániatemplomul szolgáló épület előcsarnoka. A siklósi Malkocs bej dzsámi - amelynek építtetője 1543-