A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - TÓTH Ernő: A hidak megóvása és műemléki védelme

megyéből: 273 hidat jelölnek a térképszelvények, s levéltári forrásokból tudjuk, hogy egyes városokban pl. Gyöngyösön több kőhíd állt, melyet a térképek nem is mutatnak. Boltozott híd volt a középkorban Budán az Örödgárok felett. Több városban is csatornává alakultak a hidak. (Székesfehérváron 1821-ben több mint 100 híd volt). Csúcsíves híd négy van az országban, építési idejüket nem ismerjük, közülük az olaszliszkai egyedülálló, inkább épületnek minősíthető, mint hídnak. Heves megyei adat, hogy a 19. század közepén egyes járásokban 70%-nál több volt a kőhidak aránya, örök kár, hogy közülük rengeteg elpusztult. Egerben már a török korban biztosan állt két boltozat, a Barátok hídja és a Szent János híd, mindkettő szobrokkal díszítve. A Minoriták hídja 1730-ban épült, díszítése egyedülálló volt (10 szobor), rendkívül kár, hogy az 1878. évi árvíz után lebontották. Jelentős művészeti értéket képviselnek a már említett boltozatokon kívül Jászdózsa, Tárnáméra, Visznek és a többi védelem alatt álló boltozat (összesen 30). Örvendetes, hogy bár nagyon egyenlőtlenül, de minden megyében van védelemre érdemes boltozat. Jelenleg összesen 380.30 évvel ezelőtt az országos közutakon éppen kétszer ennyi volt. Remélem, hogy ez a fogyás nem folytatódik ilyen rohamosan. Vas- és acélhidak: 1810 körül három öntöttvas híd épült Kisgaramon. Maderspach érdekes alsópályás ívhidjai azt jelzik, hogy abban az időben az európai élmezőnytől időben alig maradt el a hazai hídépítés. A Lánchíd - mely nyílását tekintve a közúti hidak közötti világcsúcs volt - nem magyar tervezők és kivitelezők alkotása, de utána már a szegedi közúti Tisza-híd Feketeházy János tervei szerint épült, a komáromi (1893), az esztergomi (1895), majd a Ferencz József (ma Szabadság) híd már teljes mértékben magyar alkotás, méghozzá a nemzetközi szakirodalom szerint is kiemelkedő alkotás. Az 1896-ban elkészült híd, a komáromi és esztergomi hídnyílásokkal együtt részben még eredeti. A többi Duna-híd a háborús pusztítások miatt részben vagy egészében újjáépített. 1903-ban épült a szép Ezsébet-híd, mely negyedszázadig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt. A folyami hidak közül néhány (pl. Békés megyében) még eredeti mivoltában mutatja a gondos munkát. A vasbeton hidak közül Wünsch Róbert gyaloghídja - ma már funkció nélkül - árválkodik a pesti Városligetben, sajnos ma már ez az egyetlen példája az abban az időben oly termékeny cementtechnikusoknak. Legrégibb Monier rendszerű vasbetonhidunk (1889) Solton áll, az utána épült sárbogárdi, galgamácsai, jóval nagyobb, látványosabb hidak a háborús pusztítás áldozatai lettek. Zielinski Szilárd Hennebigue rendszer szerint épített számtalan hídja közül Balatonföldváron teljes épségben áll egyik gyaloghídja. A Közlekedési Múzeumban lévő Zielinski hagyaték a vasbeton építés (nemcsak híd) gazdag tárháza és lenne még megóvásra érdemes más alkotása is Mihailich Győző temesvári Béga hídja, több, abban a korban épülttel jelzi, hogy milyen bátor, neves tervezőink voltak. A veszprémi völgyhíd Folly Róbert alapos esztétikai vizsgálatainak gyümölcse. A tihanyi felüljáró Lipták László újszerű kezdeményezését dicséri, az M7 autópálya monolitvasbeton hidjai is többségükben jól sikerült, érdekes alkotások. Bölcskei Elemér tervezte a veszpréminél nagyobb, látványos mecseknádasdi ívhidat, kár, hogy igazán jó rálátás, a növényzet miatt, alig van erre a hídra. A fiatalabb acélhidak közül a budapesti Erzsébet híd feltétlenül említést érdemel, de Szeged belvárosi Tisza-hídja és több más folyami hidunk is a magyar hídépítés rangos alkotása, A HIDAK MEGÓVÁSA A hidak még az épületeknél is jobban ki vannak téve az időjárás (árvíz is), környezetszennyezés (sózás is) és a forgalom egyre „agresszívabb) hatásának. Az utak kezelőinek igen nehéz feladata a nem mai forgalomra tervezett és épített, idős hidak fenntartása.