A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - SEBESTYÉN József: Szász és székely erődített templomok Erdélyben

alakú, lőréses és szuroköntős várfalat, a déli oldalon egy ferde nyeregtetővel fedett védőtoronnyal. Mindenesetre az 1612. évi ostrom idején az erősség már állt. Az ostromot követő felújítás alkalmával, 1617 körül készültek a déli, dél-keleti várfalszakaszokon megmaradt, különböző típusú pártázatok, s a dél-keleti torony is. Falaikon az Orbán Balázs által korábban már lejegyzett feliratok töredékei láthatók. Ezt követően a XVII. század második felében az északi oldalon a várfalhoz egy újabb, lőréses védőtornyot építettek. Az 1720-ban bekövetkező tűzvész, majd az 1802. évi földrengés újból megrongálta a vártemplomot, de azután már csak a kaputornyot újították meg. Sepsiszentgyörgy Háromszék központja. Mezővárosi jogát még feltehetően Zsigmond király adományozta. A XIII. századi eredetű templomának átépítését a XVI. század első felében, egy korabeli egyházi körlevél szerint 1547-ben fejezték be. A dokumentum szerint az építtető Daczó Pál. A patórnus Daczó család Ferenc nevű tagjának sírköve, valamint a késő gótikus hálóboltozat a szentélyben ezt a tényt erősíti. Az ovális alakú, s kaputoronnyal, valamint egy ötszögű védőtoronnyal erősített várfalat feltehetően a templom átépítésével együtt a XVI. század közepe táján emelték. A XVII. századi külső, második védőöv nyomvonalát, melyet a gyakori ostromok okozta pusztítások következtében még 1786-ban lebontottak a ráépített múlt század végi kriptasor őrzi. Az északi oldalon megmaradt rézsűsen leszelt gyámok, s az azokon ülő ívsor arra enged következtetni, hogy a szászokéihoz hasonlóan a templom is erődített volt, s a párkánynak tűnő ívsor az egykori szuroköntős védelmi emelet maradványa. Hasonló elemek töredékei maradtak meg az esztelneki, s a zabolai templomon is. Az ugyancsak ovális alakú várfallal övezett templom Zabolán szintén XIII. századi eredetű. A ma is álló gótikus teremtemplommá a XVI. század első felében alakíthatták át. A hetvenes években végzett szakszerűtlen, durva átalakítás ellenére is jól láthatók az egykori, lőréses, szuroköntős védőfolyosó maradványai kívül, végig a hajó és a szentély falain. Az Orbán Balázs által közölt metszeten jól kivehető a templomerőd korabeli homlokzata. Erődfala szintén a XVI. század végéről való. A kaputornyában elhelyezett harangon az 1588-as évszám olvasható. Az egyik legjelentősebb és legismertebb vártemplom Székelyföldön, Székclyderzsen áll. A XIII-XIV. század fordulóján épült templom hajójának falain 1419-ben festett falképek maradtak fenn. A Derzsben letelepedett Petki család patronálásával készült a templom új későgótikus hálóboltozata, s az első, ovális alakú, kaputoronyos védőöv feltehetően a XV-XVI. század fordulója körül. Ez utóbbi feltevést azonban csak régészeti kutatás igazolhatná. Valamikor a XVII. század első harmadában kerülhetett sor a templom teljes erődítésére, melynek előképeit a Királyföld szász templomerődjei között találjuk. A négyszögű, sarkain átlósan elhelyezett tornyokkal erősített köritőfal a homoródi, lessesi, morgondai templomokéval rokonítható, míg a templomtesten körben végigfut, s a támpillérekre, illetve konzolokra támaszkodó, lőréses, szuroköntős védelmi emeletet a Szászsebes környéki, buzdi templom felépítményéhez hasonlítják. A dél-nyugati torony építésének befejezési idejére utal sarokkövének 1622-es évszámot tartalmazó felirata. A vártemplomot 1938ban részletesen ismertető román kutató, Brátulescu szerint az északi-keleti torony belsejében vakolatba karcolva az 1639-es évszám látható. A dél-keleti saroktorony felépülte is 1605-1637 közé tehető. A kaputorony korábbi erkélyes sisakját 1606-ban építették azután, hogy 1605-ben Basta seregei feldúlták a derzsi Petki udvarházat, s a templomot. Az 1868. évi torony-magasítás során került elő az erre vonatkozó gerendába vésett 1606-os és 1607-es évszám. A XVIII. században az erődítmény jelentősége fokozatosan csökkent. A várfalak védőfolyosóit 1788-ban lebontották, a saroktornyokat, s a falakat újból fedték, illetve belső oldalukhoz félnyeregtetős színeket építettek. A tetők védelme alatt ma is ott sorakoznak a gabonatartó szuszékok. Van azonban a latin nyelvű forrásokban előforduló castellum kifejezéssel egybecsengve templomkastélynak is nevezett székelyföldi emlékeknek egy jellegzetesen eltérő csoportja, melyet az ó-olaszbástya formájú saroktornyos várakkal övezett templomok alkotnak. „A XVI. század harmincas éveitől kezdve Magyarországon igen hatalmas méretű várépítő tevékenység folyt - túlnyomó részben olasz építészek és hadmérnökök irányításával.... Működésük nyomán nemcsak az új, modern erődítésövezet épült ki az ország határán, hanem