A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - ROMÁN András: A történeti város, mint műemlék

a műemlékesek szakhatóságként működnek, azaz az önkormányzat köteles a műemléki szakvéleményt belefoglalni az építési engedélybe. Ez is jó megoldás, de mégsem kielégítő' azért, mert nálunk a védett műemléki területeket nagyon szűken mérték ki, így a műemléki kontroll csak a városok kis területére terjed ki, azon kívül nem működik. Magam úgy gondolom, hogy az említett szakhatósági jogkörnek ki kellene terjednie a történeti városok legnagyobb részére, kb. arra, ami az első világháborúig épült, egyes esetekben ennél nagyobb körre. Ami pedig ezen kívül esik, ott a műemléki hatóságnak a rendezési-fejlesztési tervek elfogadásába kellene beleszólásának lennie, ami jelenleg szintén hiányzik. Márpedig ezeknek a terveknek kell biztosítaniuk a város meglévő', történeti városrészeinek és új és új városrészeknek a harmonikus összhangját, logikus kapcsolatát, ami sajnos gyakran hiányzik. Szeretnék még arról szólni, hogy mit tart a Történeti városok nemzetközi kartája a történeti város védendő' értékeinek. „Anyagi és szellemi elemek összessége" alkotja - ezeket, majd hozzáteszi: „kiváltképpen: a) a telkekből és az utcahálózatokból adódó városszövet; b) a város különböző' területeinek: a beépített, üres és zöldterületeknek kölcsönös viszonya; c) az épületek külső és belső formája, megjelenése, ahogyan azt a szerkezetek, tömegek, stílusjegyek, formák, anyagok, színek és díszítések kifejezik; d) a város kölcsönhatása természetes és művi környezetével; e) a város hivatásának - történelme során szerzett - ismertetőjegyei" - és hadd tegyem hozzá, ezen a nehezen érthető dolgon a Karta voltaképpen a hely szellemét, a genius loci-t, annak kifejezésre jutását vagy juttatását érti. Ez az öt pontos rövid összefoglalás voltaképpen szublimálása azon részletesebb érték-felsorolásoknak, amit a Karta készítése során az ICOMOS Történeti városok nemzetközi bizottsága fogalmazott meg. Engedjék meg, hogy tájékoztatásul idézzem ezt is. ítéljék meg, melyik a hasznosabb: az elfogadott rövidebb vagy a most következő részletezőbb. Tehát: „A városszövet, azaz a főútvonalak rendszere, az egyes városrészek egymással való kapcsolata, a városnak a természeti környezetbe való illeszkedése. - A város morfológiája, azaz a beépítés rendszere (szabadon álló, zárt sorú stb.), általános magassága, tömege és jellege, az úthálózat, a telekosztás, a légtérarányok karaktere. - A város sziluettje, azaz a városnak a távolból kirajzolódó kontúrja és a főbb nézpontokból való együttes látványa, az azt taglaló kiemelkedő épülettömegek egymáshoz való viszonya. - A városnak a tájjal való kapcsolata, ideértve a növénytakaró és a beépítettség hagyományos viszonyát. - A történeti városon belül különös hangsúllyal kell védeni az összefüggő, történeti városrészeket, együtteseket, útvonalakat, tereket. Minthogy itt a műemlékek szoros kölcsönhatásban állnak egymással, fennmaradásuk biztosítása fokozottan szükséges. - A városban fekvő egyedi műemlékek, a történeti együttesen kívül is. - A városban fekvő régi erődítések, városfalak. - A városképileg jellegzetes belső látványok és feltárulások. - A városszerkezetileg és városképileg jelentős zöldterületek, fasorok, vízfolyások és vízfelületek. - A városképileg jelentős köztéri szobrok, kisarchitektúrák, utcaképi elemek, burkolatok, stb. - A városra jellemző építési anyagok, formák és színek, tetők, kerítések, rácsok, stb. - A város hagyományos szellemi központjai (egyetemek, templomok, intézmények) és a városi élet, a genius loci hagyományosan kialakult egyes megnyilvánulásai (hagyományos foglalkozások, piacok, üzlelutcák, gyalogos korzók, stb.). Hadd zárjam azzal, hogy a városnak műemlékként való elismertetése és akként való kezelése még nem általános, hanem hatalmas ellenállás tárgya. Ellenállás mutatkozik meg az önkormányzatok részéről, amelyek autonómiájuk megsértését vélik látni benne. Ellenállást fejtenek ki a beruházók, akik és amelyek nem szeretik, ha újabb hatóság szól bele elképzeléseikbe, amelyek egyetlen szempontja gyakran a minél nagyobb és minél gyorsabb haszon. De tapasztalható ellenállás egyes műemléki szakemberek részéről is, akik konzervatívan arisztokratikus szemléletükben nehezen tudnak szakítani azzal a megszokott gyakorlattal, hogy az műemlék és csak az műemlék, ami a Műemlékjegyzékben venne van. Vagyis hogy Magyarország építészeti értéke az 10 500 tétel, a többihez semmi közük.