A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - Svetla KOINOVA METCHKUEVA: Két trák sír Bulgáriából felkerült a világörökség listájára

A KÉT SÍR ÖSSZEHASONLÍTÁSA A falfestmény figurális kompozíciói mindkét sírnál frízekre bomlanak. A nézőnek az a benyomása, hogy rituális menetet lát. Mindkét kompozíciót tehetséges művész készítette, tiszta a vonalvezetés és finomak az arányok, teljes összhangban a hellenisztikus hagyománnyal és a kor esztétikai szabályaival. Mindkét művész figyelemreméltó anatómiai ismeretekkel rendelkezett mind az emberi testet, mind a lovakat illetően, ami szintén jellemző a görög művészetben. A festett alakok ismétlődnek a két sírnál. Az általuk vitt tárgyak és a helyszíneken talált tárgyak pontosan ismétlődnek, tehát ezek kétségkívül a temetési rítushoz tartoznak ( az uralkodó örök életét szimbolizáló koszorúk mindkét jelenetben, a csíkozott fedelű doboz, a lovak stb.). A tipikus hellenisztikus díszítő elemek szintén ismétlődnek. Ezek a bukranion (ökörfejes) és rozetta elemek, a tojásléc stb. A hellenisztikus művész palettájának tipikus színei és árnyalatai mindkét falfestményen megtalálhatók. Mindkét sír közös filozófiára utal, amely a mindent átitató hellenisztikus hagyományt foglalja magába. Ehhez a filozófiához tartozik a tisztán pszichológiai hatáskeltés igénye építészeti formák és képek segítségével, amelynek csúcspontja szorosan kapcsolódik a fő esemény elbeszéléséhez és a főszereplőihez. Itt azonban olyan jelenségre bukkanunk, amely jellemzi a hellenisztikus befolyás trák interpretációjának bonyolultságát és sokszínűségét. A kazanluki sír építészeti formája ősibb mintákhoz tartozik, falfestményei plasztikus művészeti megoldásként - a hellenisztikus művészet csúcsát képviselik, míg az elbeszélő ábrázolás a trákok vallásos hitéből merít. A hellenisztikus dór stílus tiszta formájában jelenik meg a sveshtari sírnál. De architektúrája más életmódhoz és más vallásos hithez kapcsolódó funkciókat szolgál. Ezt a sajátságos alakok - a tíz dombormívű nőalak - szerepeltetése alapján állapíthatjuk meg. A kazanluki sír díszítésében teljes mértékben a színek a kifejezés eszközei, míg a sveshtari sírnál a plasztika a fő díszítési elv. Itt a lunetta figurális kompozíciója nem színes, de ez az általános feltételezés szerint a sír befejezetlen állapotának tudható be. Ha összehasonlítjuk a kazanluki sír festett bukranion és rozetta díszítését a sveshtari sír ugyanazon elemeivel, ami ott dombormű, akkor láthatjuk, hogy a művészek ugyanazt a célt érték el különböző eszközökkel. Összefoglalva a sveshtari sírral kapcsolatos nézeteinket és értelmezéseinket a team egyik fontos feltételezése az, hogy lunetta figurális kompozícióját befejezetlennek tekintik, mivel csupán rajz. Ha ez csak előrajzolat, ami arra vár, hogy kiszínezzék, felvetődik a kérdés: Miért nincs alapozás az alakok rajza alatt? Amikor egy felületet előkészítenek arra, hogy kifessék, jól bevált szabály az, hogy felvisznek egy első alapozó réteget. Ezt az elvet betartották a sveshtari sírnál: ahová szín kerül, ott meszelt alapozás található. Miért nincs ilyen alapozás a lunetta alatt? Az alakok körül mindenütt meszelést találunk, amely gondosan körülveszi őket és az egész falfelületet beborítja, de magukat a figurákat nem fedi mész, és ez szándékos. Az alakokat először csak sziluettként rajzolták meg, majd fény-árnyék hatás érzékeltetésével hangsúlyozták a testek térbeli kiterjedését. A fény-árnyék hatást és a fő rajzot érdekes módszerrel valósították meg, nem tónussal vagy vonással, hanem úgy, hogy a felületbe, amelyet egy speciális szerszámmal egyenletesen érdesítettek, szénport dörzsöltek. Pontosan így készült a rajz a női szarkofág befejezetlen díszítő elemén. Az alakok túl kicsik, és ha az volt a szándék, hogy később kifessék őket, akkor a rajz fent leírt telítése értelmetlennek tűnik. Freskókészítésnél bevett gyakorlat, hogy először a fő körvonalakat rajzolják meg, hogy képet kapjanak az alakok sziluettjéről és fő mozdulatairól, míg a további részleteket a színek felvitelekor dolgozzák ki. Ebben az estben a rajz részletes előkészítése egy másik eljárásra -pl. síkdombormű díszítésre - való előkészületről árulkodik. Ennél - a szerencsére befejezetlen - sírnál már láthattuk, hogy szenet használtak a kőfaragási munkát megelőző rajzhoz. Feltételezzük, hogy a lunettában található rajz egy reliefhez tartozó előkészítés. Ez a feltételezés ana