A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - Svetla KOINOVA METCHKUEVA: Két trák sír Bulgáriából felkerült a világörökség listájára

egyenlített színharmóniát teremtett, a festményt a klasszikus ókori alkotások legjobbjai közé emeli. A művész szabadon és nagy tudással komponál: ügyesen használja a formák rövidülését a mélység illúziójának keltésére, amely az építészeti megoldást is jellemzi. A tónusok az alakok plaszticitását hangsúlyozzák. Ez a művészi megközelítésmód megkülönbözteti a kazanluki trák sír falfestményeit a görög (váza)festészettól, ahol az alakok kétdimenziósak. A tanulmányok kétféle díszítési technika - a száraz és nedves freskó - alkalmazásáról tanúskodnak. Viaszos pigmentfestéket vittek fel a vakolat rétegre, amivel majdnem tükörszerű csillogást értek el. A főszínek széles árnyalatskáláját használták az akkori kor művészének palettájáról: fehér, fekete, vörös föld, okker, sárga föld. A kazanluki trák sír falfestményeinek a vizsgálata alapján levonható következtetések: 1A hellenisztikus művészet és esztétikai szabályainak pozitív hatása. 2 A két szárnyra osztott figurális fríz kompozíciós elve a görög monumentális építészet és festészet által alkalmazott frízek díszítési sémájára emlékeztet. 3 A korszak tradicionális mintáinak szabad alkalmazása a korai hellenisztikus művészet és a trák kultúra közötti kölcsönhatásról árulkodik. 4 A díszítési minta új elemeket is tartalmaz. Ez egyrészt a sír építészeti megjelenésének köszönhető', amely ismeretlen a görög hagyományban, másrészt a különböző szabályoknak, szokásoknak és életmódnak, amelyek olyan közeget jelentenek, amely a görög művészet gyökereit is meghatározta. 5 A kazanluki trák sír falfestményei a kora hellenisztikus trák társadalom életének és kultúrájának tanulmányozásához nyújtanak értékes forrást. A temetési ünnep gazdagon tagolt kompozíciója az ókori művészetben a téma megközelítésének egyedi példája, amihez hasonlatosat nem találunk sem az akkori idők síremlékein sem monumentális épületein. 6 A kazanluki trák sír segít a hellenisztikus művészet és kultúra megszületésének tanulmányozásában, mivel a trákok nemcsak átvették ezt a kultúrát, hanem tevékenyen közreműködtek megteremtésében. A SVESHTARI FALU KÖZELÉBEN FEKVŐ TRÁK SÍR A sveshtari sír az Északkelet-Bulgáriában fekvő Sboryanovo régészeti terület részét képezi. Ezen a területen találjuk a Balkán legnagyobb kora hellenisztikus nekropoliszát. Az egyik tanulmány hipotézise szerint, ha a tumul úszókat egy bizonyos szögből nézzük, csillagképeket formáznak. Néhány méterre a híres sveshtari sírtól, két kisebb, tumuluszokból álló nekropoliszt találunk, melyek meglepően magas szintű építési kultúráról tanúskodnak. Az e területen fekvő nekropoliszok építésénél követ - elsősorban mészkövet - használtak építőanyagként. Amikor a sírokat építették (Kr.e. III. sz.) Gaete politikai és gazdasági hatalma erős volt. A fekete-tengeri görög kolóniák közelsége megkönnyítette a hellenisztikus befolyás érvényesülését. A sveshtari sírt 1982-ben fedezték fel egy tumulusz alatt. A sír három kamrából és dromoszból áll. A három kamra (az előkamra, a központi sírkamra és az elhunyt lovait tartalmazó oldalkamra) falaihoz eszményien kialakított boltozatok kapcsolódnak. A sírt szorosan egymáshoz illesztett megmunkált négyszögletes mészkőtömbökből építették. Ezek alkotják mind a belső, mind a külső konstrukciót. A belső konstrukció simára csiszolt felületű kőtömbökből áll és kapcsolódik a külső konstrukcióhoz. Mészkő kavicsokat használtak a kőtömbök durva élei közötti hézagok kitöltésére és ólommal forrasztott vaskapcsokat a konstrukció megerősítésére. Ez különösen fejlett építési technikára utal, amelyet széles körben használtak egészen a késő középkorig.