A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - Svetla KOINOVA METCHKUEVA: Két trák sír Bulgáriából felkerült a világörökség listájára

SVETLA KOINOVA-METCHKUEVA KÉT TRÁK SÍR BULGÁRIÁBÓL FELKERÜLT A VILÁGÖRÖKSÉG LISTÁJÁRA Bulgáriában (Kazanluk, ill. Sveshtari falu mellett) feltárt és a Világörökség listára felkerült trák sírok bemutatása jó alkalom lehet arra, hogy megemlékezzünk a hellenisztikus világban egyedi jelenségként feltűnt trák kultúra jellemző sajátságairól. Az akkori idők fejlett civilizációjára épülő trák kultúra megőrizte identitását és sajátos jellegét, és maga is magas fejlettségi szintet ért el. A vizsgált időszakban (Kr.e. IV—ül. század) a gazdag trákokat, akik egyben híres katonai parancsnokok is voltak, nem sírgödrökbe, hanem építészetileg tervezett síremlékekbe temették. Érdekes, hogy a nyilvánvaló különbségek (pl. teljesen különböző építőanyagok használata) ellenére is mindegyik síremlék a Kr.e. IV—ül. században elterjedő hellenisztikus esztétikai tendenciákat tükrözi. Másik közös jellemzőjük a trákoknál tipikus bizonyos vallásos hiedelmek, életstílus és szokások élethű ábrázolása. Számos kutató szerint a trákok mélyen hittek abban, hogy a földi élet csak a halál utáni élet előfutára. Míg a görögök vallásos elképzelése a halál utáni életről vándorló árnyékokra korlátozódott, addig a trákoknak nagyon is világos és tiszta filozófiájuk volt erről. Ezt megerősítik a síroknál végzett ásatások által feltárt tárgyak és festmények és a sírokon kívül talált felajánlások és áldozatok nyomai. Bizonyíték van arra, hogy a temetési rítust örömünnep kísérte. Tanulmányok szólnak arról, hogy az elhunyttal együtt temették a feleségét és kedvenc lovait. A különböző trák törzsek által lakott területeken talált sírok építési módjait vizsgáló tanulmányok különösen változatos képet mutatnak. Olyan nagy a feltárt trák sírok közötti különbség, hogy felkeltik a kutatók igazi, alapos érdeklődését. Az összes trák nekropolisz figyelemkeltő közös tulajdonsága, hogy tumuluszok alatt helyezkednek el. Kisázsia hatása érződik a sírokon, ahol a tégla az alapvető építőanyag, Ezek a temetkezési helyek semmiben sem hasonlítanak az ógörög temetkezési helyekhez kompozíciójukat illetően; bizonyos mértékig az egyiptomi piramisok és az asszír és babilóniai siccuratok építészeti rendszerére emlékeztetnek, amelyek Kisázsián keresztül hatoltak be Trákiába, de itt néhány eredeti vonásra tettek szert. Jellemzőjük, hogy a boltíves tető háromszög alakú, kaptárformájú, a bejárat teraszos kialakítású. A Kazanluk közelében felfedezett Sevtopolis trák város környékén (amely az egyetlen teljes mértékben tanulmányozott trák városi település Bulgáriában, melynek szerkezete hasonlatos a görög poliszéhoz, és amely sajnos egy gát alá került ) több, mint 14 téglából épült síremléket találtak. Valószínűleg ez a régióra jellemző helyi sírépítési jegy. Más régiókban a sírokat kőből építették, és így építészeti formájuk teljesen különböző. Néhány közülük rendelkezik az eredeti íves elemekkel, ami azt jelenti, hogy már Kr.e. IV, században a trákok tudták, hogyan lehet az íves elemek technikájával félgömb alakú kupolákat építeni. A kiváló faragási technika egyértelműen hellenisztikus befolyásra utal, Eddigi állításaim alátámasztására, szolgáljon most két másik olyan sír, amelyek nem tartoznak előadásom fő tárgyához, A Muglish közelében fekvő sír a Kr.e. IV—

III. századból származik, amikor a hellenisztikus tendenciák behatoltak Belső-Trákiába. A sír téglából épült, és kaptáralakú boltíves tetővel rendelkezik. A díszítése