Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - ÁGOSTHÁZI László: Magyar műemlékhelyreállítások az OMF korszakában

templom elfogadható megoldásnak tekinthető'. Nagyon sok rendeltetés nélkül maradt zsinagóga kapcsán történtek ilyen funkció-váltási kísérletek. Szolnokon képtár, kiállító terem, Kisvárdán helytörténeti múzeum lett a zsinagógából, az egykori belső tér szétrombolása nélkül. Nem lehet felfedzni az egykori belsőt Szombathelyen, vagy különösen Kecskeméten; ma ezeket már negatív példaként említhetjük. Az apostagi zsinagógában úgy tudta tervezője a helyi könyvtárat és olvasótermet kialakítani, hogy az eredeti rituális teret, sőt, annak lehetséges leglényegesebb berendezési elemeit is vissza tudta állítani. Sajnálatosan nagyon sok budapesti és vidéki zsinagóga sorsának hiányzik még - remélhetőleg már nem sokáig - az apostagihoz hasonló rendezése. LAKÓÉPÜLETEK A magyar mú'emlékállományban a lakóházak jelentősége igen nagy, még akkor is, ha a nem városias beépítésű területek ilyen épületeit nem ide, hanem a népi emlékek közé soroljuk. A jelentőség egyrészt számszerű (a jegyzékben szereplő épületek mintegy 40%-a tartozik e csoportba), másrészt abból fakad, hogy ezen épületfajtának a legerőteljesebb a városkép alakító szerepe: faluközpontjaink, de főként városaink arculatát első sorban a lakóépületek és azok egymás melletti sora határozza meg. Van még valami, amit a magyar műemlékvédelem fejlődésének tárgyalása kapcsán a lakóépületek javára kell írni: a háborús károk, illetve azok helyreállítása nyomán ezen az épületfajtán fedezte fel a műemlékes gyakorlat az épületrégészet szükségességét, kísérletezte ki módszertanát, dolgozta ki a helyreállítás tervezésének és megvalósításának különböző folyamatait. Bízvást mondhatjuk azt is, hogy a helyreállított lakóházak terelték a figyelmet a területi védelem felé is. A lakóépületek helyreállításának módszertana tulajdonképpen nem volt nehézkesen kialakítható, hiszen legtöbb esetben nem kellett funkcióváltás következményeivel megküzdeni (10). A helyreállítás előkészítésében egyre hangsúlyosabb szerepet kapott a finomodó technikájú kutatás, és a leleményes, gondos tervezői munka, mely igyekezett a lakóépület adottságaihoz igazítani a korszerű igényeket is kielégítő alaprajzi elrendezést. Ez utóbbi folyamatnak igen korán kialakultak az alapelvei. Olyanok, például, hogy az utcai traktusban apróbb, vagy mellékhelyiséget nem helyezünk el, még konyhát sem; a belső traktusban a hajdani elosztótér (polgári lakások , "hallja") lehetőleg ne legyen feldarabolva; vagy olyan, hogy boltozott helyiséget hosszanti irányban válaszfal ne tagoljon, keresztirányban az osztás igazodjon a boltfiókok elhelyezkedéséhez, stb. - A kialakított lakásokat legtöbb esetben az épületek műemlék mivoltát is tükröző tágasság, igényesség is jellemezte, s a kor lehetőségei szerinti komfortfokozat (teljes közműellátás, központi vagy etage fűtés, beépített konyhabútor és szekrények stb.) kiépítése valósult meg. Az előbb leírtak szellemében valósultak meg sorra előbb a háborús helyreállítások (főleg a budai várban), majd a műemléki szempontú, korszerűsítő munkák Sopronban, Kőszegen, később Egerben, Esztergomban, Pécsett, Győrben, utóbb e szép példák nyomán szerte az országban, sok esetben még a nem történeti városmagokban is. A bőség zavarában nagyon nehéz a sok szép példa közül bármelyiket kiemelni. Talán mégis a legelsők között kell említeni a budai Várnegyedben a Tárnok utca 14. sz. középkori épületet, konzolosan kiugró emeletével és XVI. században festett homlokzatával, melynek hajdani kereskedő célú földszintjén jól működő eszpresszó kapott az 1950—53-as helyreállításkor helyet. Ugyancsak egyedisége okán érdemel említést az Úri utca 31. sz. lakóház, melynek gótikus homlokzatán bemélyített, ívelt lezárása felületben hármas csúcsíves ablakrendszert, s köztük két kis csúcsára állított négyszögű ablakot tárt fel a kutatás és örökített meg a helyreállítás, mintegy előképeként a később az ország más városaiban is fellelt hasonló motívumoknak. Budapes