Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - Herb SOVEL: A műemlékhelyreállítás és a hitelesség japán felfogása

Oroszországon kívül is, de azt azért el kell ismernünk, hogy nem voltak kellő technikai eszközök, kapacitás, hogy teljes egészében meg lehessen menteni a műalkotást. A szerkezetet és a formát csak áldozat árán lehetett megtartani. Ha elmegyünk Athénba, az Erechteionhoz, és megnézzük a Kariatidákat és rájövünk, hogy ezek valójában másolatok, azt mondjuk: „Nos, mi ebben a hiteles? Nem azért jöttem Athénba, hogy másolatokat nézzek." De ha figyelembe vesszük, hogy szennyezett levegőben - és Athénnak igencsak szennyezett a levegője - az alternatíva ez lehet, akkor az efféle hitelesség érthetővé válik. A XIX. és a XX. sz. folyamán a fő vita az anyag és forma iránti érdeklődés közölt zajlott. Egy bizonyos pontnál a környezet kérdése is nagyobb szerepet kapott. Finnország egyik legfontosabb népi építészeti emlékével kapcsolatban olyan döntés született, hogy meg kell menteni a fa minden molekuláját, minden egyes épületet, műalkotásként kell kezelni, távol kell tartani a naptól, az esőtől. Tehát a farm olyan lesz, mintha egy műalkotás, mintha egy tárgy volna. Azt mondhatjuk, igen, a farm molekulái megőrződnek, de mi lett a farm értelmével, a farm életével, lelkével? Ez környezeti kérdés amellyel bárhol, sok-sok nyilvánvaló példában találkozhatunk. Ilyen példa a XIX. századi kanadai fakápolna is, amelyet egy beton épületben építettek újjá, és most csak egy tárgy, egy teljesen modern szerkezetben. Nem véletlen, hogy felvetődik a kérdés, nem veszíti el a műalkotás az értelmét az új, modern környezetben? Tovább folytatva, más tulajdonságok, hagyomány,funkció tárgyalását, ha a népi építészeti épületeket, településeket nézzük, meg kell kérdeznünk, hogyan is tartjuk fenn a folyamatot, amely ezeknek a szerkezeteknek életet ad. Ha a népi építészeti települések esetében kizárólag a tárgyra, mint anyagra, vagy tervezésre figyelünk, valahogy elveszítjük a lényeget. A műemlékvédelemnek törekednie kell, hogy arra a folyamatra összpontosítson, amelyben ezek az épületek és anyagok születtek és valahogy életben kell tartani a folyamatot, mert e nélkül népi építészeti skanzenekbe szorul és vége lesz létezésének. Érdekes marad, de az életének vége. Ugyanez fennáll történeti városok, települések esetében is, mint például a Katmanduban, Nepálban, mely 600 évre visszamenően - műemlékek különleges gyűjteménye. Most nagy fenyegetettségnek van kitéve egy olyan erőtől, mely tönkretette a hagyományos tendenciákat. Katmandut felvették a Világörökség Listára. A jelenlegi dinamikus városi fejlődés előtt a népességnek a Katmandu-völgy - mely egy mezőgazdasági völgy volt - szolgáltatta azt a bevételt, mely fenntartotta az összes templomot a városban. A népesség növekedése miatt azonban a mezőgazdasági völgy minden részét beépítették, ennek következtében nincs bevétel, hogy fenntarthassák a templomokat. A nagyon finom egyensúly a változás folyamatában elveszett. A természetes fenntartási ciklusok elvesztek és most külön forrás kell, hogy rendben lehessen tartani a templomokat. Minden templom felújítására a kormánytól várják a pénzt, vagy az UNESCO-tól, vagy más külső forrásoktól, hogy restaurálni lehessen őket. Ipari műemlékekről szólva is megkérdezhetjük, mi a fontos az ipari örökségben; az épület, vagy az ipari folyamatok, mi ad értelmet ezeknek az emlékeknek? De kiterjeszthetjük gondolatainkat a kultúr-tájakra is, ahol ismét nem az anyag, a precíz formák a fontosak, hanem a terület használatának, kezelésének a folyamata, amely megőrzésre érdemes minőséget hozott létre. Általánosan fogalmazva, a kérdés az, hogy hogyan tudunk olyan egyszerű mezőgazdasági szokásokat fenntartani, melyek meghatározzák a tájat olyan módon, mely különleges a számunkra. Mindezt anélkül, hogy a gazdákat arra kérnénk, hogy maradjanak örökre a XIX. század termelési módszereinél. Összegzésként, a példák célja az, hogy felhívjam a figyelmet, hangsúlyozzam az érték szerepét a saját gondolkodásunkban és megpróbáljuk megerősíteni a kapcsokat a tulajdonságok - ahol a hitelességet keressük - és az értékek közöt, melyek pedig a folyamat kezdetei. Nyilvánvaló, hogy az anyagról, formáról alkotott