Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - Herb SOVEL: A műemlékhelyreállítás és a hitelesség japán felfogása

HERB STOVEL A MŰEMLÉKHELYREÁLLÍTÁS ÉS HITELESSÉG JAPÁN FELFOGÁSA Egy bizonyos viszonylat-csoport azt hiszem, nagyon fontos, mikor a hitelességről beszélünk. Nevezetesen: az értékek és tulajdonságok viszonya. A hitelesség tárgyalása nem választható el a Világörökség Konvenciótól, attól, hogy milyen megállapításokat tesz a Világörökség listára javasolt műemlékekkel kapcsolatban. De röviden bemutatom, hogy a hitelesség hol található ebben a folyamatban. A kulturális örökség felvehető a Világörökség listára, ha 3 fő terület kritériumainak megfelel: Az első terület nyilvánvaló: a minőség, az érték területe. Ha az emléket mesterműként értékelhetjük, ha bizonyos eszméket, gondolkodást képvisel, ha valaminek kiemelkedő példája, ezek olyan nyilvánvaló jegyek, amelyek alapján felvehető a kulturális örökségek közé. De a Világörökség Konvencióban ez az érték nem elég. A konvenció olyasvalamire is kíváncsi., amit a hitelesség tesztjének hívnak. A Világörökség Bizottsága arra kíváncsi, hogy ezek az értékek hitelesen vannak-e kifejezve és ez vonatkozik a tervezésre, az anyagra, a mesteremberek munkájára és a helyszínre, vagy, kulturális tájkép esetén, a megkülönböztető jegyekre. Ez alapvető állásfoglalás a Világörökség Konvenció működési útmutatóiból. Az igazat megvallva nem sok figyelmet fordítanak erre a pontra. Szerepel a kritériumok között, de nem túlságosan értik azok az országok, akik ajánlják a helyszíneket és azt kell mondanom, hogy sokszor úgy érzem, hogy az ICOMOS sem nagyon jól érti, mikor értékeli a helyszíneket; tehát ott van a leírtak között, de a gyakorlatban sokszor átugornak rajta. Harmadszor, a Világörökség helyszíneinek minősítésével kapcsolatban elsőrendű, hogy felismerjük, hogy a Világörökség Bizottságának fontos, hogy megfelelően védve legyen a divat-áramlatok ellen a törvény, az irányítás és talán a hagyományos szokások által is. Ez az alapja annak, hogy megértsük a konvenció célját. Mert a konvenció nemcsak azért létezik, hogy fontos helyekről listát készítsen, hanem, hogy fontos, hiteles, védett helyekről készítsen listát. Tehát a Világörökség bizottsága gyakran használja ezt a követelményt eszközként, hogy nyomást gyakoroljon az adott ország kormányára, hogy hatékonyabban védje azt a helyet, melyet a listára javasolnak. Összpontosítva azokra a tulajdonságokra, melyeket a Világörökség Konvenció hitelesség tesztjében említettek.Ezek: anyag, tervezés, helyszín és a mesterek munkája. A hitelességről mostanában zajló vitákban a tulajdonságok jellemzése kibővült azokon a megbeszéléseken, melyeket legutóbb folytattunk. Egyre inkább figyelembe veszik a dinamikus tulajdonságokat, a hagyományokat, a funkciókat, mintegy kiegészítve a statikusabb tulajdonságokat, (pld. az anyag, vagy a forma). A leírás, a lista, azokat a tulajdonságokat mutatja, melyeket a Nara Dokumentumban leírtak. A Nara Dokumentum listájában ezek potenciális információ források, vagy olyan tulajdonságok, melyeken keresztül a kulturális örökség értékeit meg lehet érteni. A kérdés, mely a vita során felmerült az volt, hogy hogyan használjuk ezeket, melyek fontosak. Fontos felismerni a konvenció szövegében a „vagy" szócskát. A konvenció nem mondja, hogy a műemléknek hitelesnek kell lennie tervezésben anyagában helyszínében és a mesteremberek munkájának színvonalában; a konvenció egyiket, vagy valamelyik kombinációját kéri. A kérdés, melyeket, milyen kombinációkat. A válasz pedig egyszerű. Bizonyos tekintetben a tulajdonságok fontosak, ugyanis mikor