Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - ANDA Judit: A sárospataki Vörös torony helyreállítása

A helyreállítást megelőzően a fent vázolt problémák okainak felderítésére és azok megoldására számos helyszíni felmérés, vizsgálat, laboratóriumi kísérlet, szakvélemény készült: - megmentendő kőkeretek helyszíni felmérése, - kőanyag vizsgálata, laboratóriumi elemzése, - épületszerkezettani szakvélemények. A vizsgálatokat hazai és külföldi szakemberek végezték, melynek eredményeként nyilvánvalóvá vált, hogy: - a kőkeretek puha mészkő anyagok miatt nem kezelhetők eredményesen a nyugat európában alkalmazott anyagokkal, romlási folyamatuk meg nem állítható, így nem tarthatók meg a helyszínen. Megmentésük csak a falaztból történő kiemeléssel oldható meg, helyüket pedig másolatokkal kell pótolni. - A leomlott falsarok beázásai veszélyeztetik a belső faragványok állapotát, megszüntetését minél előbb meg kell oldani. HELYREÁLLÍTÁSI PROGRAM Ilyen előzmények után, az összetett feladat körvonalazódott, - a helyreállításban résztvevő tervező, restaurátor, kutató, vegyész, speciális kivitelezőből álló csoportnak megoldást kellett találni az előzetes vizsgálatok során feltárt nehézségekre, figyelembevéve az építéstörténeti adottságokat, a régészeti kutatás eredményeit, az eddigi helyreállítások eredményeit (azok előnyét és hátrányát), a tradíciókat, az esztétikai szempontokat, mindezt egységes építészeti koncepció szerint megfogalmazni, kellet megoldani a Vörös torony helyreállítását. A helyreállítási program kialakítása hosszas előtervek, tervtanácsok eredményeként alakult, melynek eredménye a helyreállítási koncepció: - A kőkereteket ki kellett emelni eredeti helyükről, azokról pontos szilikongumis minták készüljenek, melyekről elkészíthető a kőkerektek másolata, (gipszből), ezeken kell kikísérletezni elemenként a kiegészítéseket, majd elkészíteni a végleges műkő másolatokat, melyek adalékanyag szemszerkezetében, színükben azonosak az eredeti kőkeretekkel. - be kell mutatni az újabb kutatások eredményeit - a leomlott falsarokra vonatkozóan az a döntés született, hogy a bokályos ház lehetséges rekonstrukciója során nyert belső tér építészettörténeti jelentősége, építészeti hatása miatt az nyerjen kiépítést. A helyreállító team fentiek alapján kidolgozta a helyreállítási terveket, ill. a munkák ütemtervét, melynek során a fent vázolt feladatok megoldását egy egységes építészeti koncepció szerint tervezték megoldani. Eszerint: A Vörös torony évszázadok során kialakult képén, a nyerskő homlokzatokon, a különböző periódusokban készült kőkereteken, azok átalakításain, a tetőzet hiányán, a negyedik saroktorony hiányán változtatni nem akarunk. Ezért a köretek másolatain kiegészítés ne történjen, azok hitelesen tükrözzék a lehetőségek szerint a helyreállítás előtti állapotot (csak a műszakilag szükséges elemek a könyöklők és a szemöldökkövek nyerjenek kiegészítést), a nyerskő homlokzatok maradjanak és csak a műszakilag szükséges javítások (osztópárkány és sarokkváder cserék készüljenek), a bokályos ház kiépítése a külsőben a lehetőség szerint utaljon az egykori kiromosodásra, a kiépítés mértéke ne haladja meg az ágyúterasz szintjét.