Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - NÁNDORI Klára: A dömösi prépostsági romok helyreállítása

Személyes példánkkal kell elhitetnünk velük, meggyőznünk őket értékeink megőrzésének fontosságáról, munkánk szépségéről azzal együtt, hogy az egyetemes kultúránk csupán egyik, de annál szebb ágazatának munkálói vagyunk. A műtétet végre kell hajtanunk, ha életet mentünk meg vele, még akkor is, ha nem tudunk megfelelni annak a kritériumrendszernek, mely egy műtéttel kapcsolatban megkövetelhető. Ilyenféle optimális feltételek nélküli munka volt a dömösi prépostság altemplomának helyreállítása. A hibák, hiányosságok és nehézségek ellenére mégis úgy hisszük, hogy munkánk nyomán Dömös falu nemcsak építészeti, művészettörténeti és idegenforgalmi szempontból jelentős emlékekkel gazdagodott, hanem múltunk értékeinek felmutatásával azok felismerésére, megbecsülésére és új értékek létrehozására törekvő szemlélet kialakítását segítjük abban a reményben, hogy egyszer bekövetkezik a tervezett folytatás. JEGYZETEK 1. Gerevich László 1971-75 között végzett ásatásainak ismertetője az OMF-lervtárban: tudományos dokumentáció 1/2. 1976. V. 12. 2. A közelmúltban készült el Dömös részletes rendezési terve. Felelős tervező: Korbonics Dezsó'né. 3. A kövek eddigi megőrzéséért és átadásukért a helyreállításhoz ezúton is kö.szönetnet mondunk a visegrádi, az esztergomi kőtár és a Balassa Bálint Múzeum, a tatai Kuny Domokos Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum illetékes vezetőinek. A helyszínen beépítésre előkészített hely várja az egyik féloszlop még ma is a Nemzeti Galériában őrzött állalalakos fejezetét. 4. „A műemlékvédelem feladata a tágabb értelemben az egész épített emberi környezet fejlődésének állandó figyelemmel kísérése, az abban foglalt - és mindig újabb elemekkel gyarapodó - történelmi, esztétikai és társadalmi tudatfejlesztő értékek felkutatása és számbavétele, s végül gondoskodás arról, hogy ezek az értékek a fejlődés folyamatában szervesen beleépüljenek és fennmaradjanak a jövő nemzedékek számára is Kissé részletesebben ez azt jelenti, hogy az építészettörténet és a társadalomtudományok módszereivel felkutatott műemlékek történeti és településszerkezeti összefüggéseit, értékeit tudományos módszerességgel fel kell tárni, a feltárt adatokat ugyanilyen módszerességgel le kell rögzíteni és a védelem különböző beavatkozásai során érvényesíteni. Biztosítani kell a műemlékek fennmaradásának eszmei, politikai, jogi, városrendezési és gazdasági előfeltételeit, gondolkodni kell azoknak a települések fejlődő életébe való szerves beillesztéséről, értéküket és adottságaikat tiszteletben tartó, méltó felhasználásukról. A mindenkori technikai lehetőségek és eszközök segítségével állandóan ellenőrizni kell műszaki állapotuk változásait és megfelelő időközönként végzett konzerválási és restaurálási munkák útján gondoskodni kell jó állapotban való fenntartásukról és a bennük rejlő értékek maradéktalan érvényesüléséről. A műemlékeket az egész társadalom számára hozzáférhetővé kell tenni, és az oktatás, nevelés és tömegtájékoztatás útján tudatosítani kell a társadalom széles rétegeiben azok jelentőségét." Részlet Horler Miklós: Műemlékvédelmünk elvei és módszerei című írásából. Az Építés- és Építészettudomány XIII. kötet 1-2. szám 70- oldal 1981. 5. „Általában tehát a műemlékek történeti rétegeinek feltárása, korábbi periódus érdekében későbbinek elbontása mindenkor nagy óvatosságot, körültekintő megfontolást, komplex értékelést és végső fokon kollektív állásfoglaláson alapuló döntést kíván. Végül, de nem utolsósorban mérlegelni kell a feltárás időszerűségéi is, mert amit ma nem tárunk fel, az későbbi időpontban még bármikor megismerhető, míg elhamarkodott beavatkozások jóvátehetetlen károkat okozhatnak. Épp ezért csak akkor szabad hozzákezdeni bármilyen feltáró munkához, ha a feltárás, konzerválás és helyreállítás szakszerű lebonyolításához a személyi és anyagi feltételek biztosítva vannak" Idézet Horler Miklós előbbi írásából.