XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Klein Rudolf: Építészet és identitás

Nehéz időkben a magyar építészek jelentős része a múltba temetkezett, mint például a trianoni tragédiát követő Wälder Gyula a régi jó idők barokkjába. Mindamellett még ilyen korszakokban is akadtak bátrak, mint például Molnár Farkas, akik vállalták az avantgárd elveit. A legsúlyosabb korszakokban még ez a pluralizmus sem adatott meg az országnak, és a magyar építészek be kellett adják a derekukat a parancsuralmi rendszer diktálta formavilágnak, mint például szocialista realizmusnak illetve 'primitív szocialista modernizmusnak'. Figyelemre méltó azonban, hogy még ilyen időkben is akadtak, akik becsületesen dolgoztak, kitaktikázták a parttitkárokat. A Műegyetem Villamosnérnöki kara szocialista realista stílusa dacára nemcsak Rimanóczy nagyságát hirdeti, de azt is jelzi, hogy az eredetiségnek valami szikrája mindig jelen volt a magyar építészőművészetben. A kommunizmus bukását követően a magyar építészet feltámadni látszik, de valószínű sok időbe telik még, amíg behozza a lemaradást, talán egy egész új nemzedéknek kell még felnőnie addig. E cikk a 26. Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem megnyitó előadásaként hangzott el, Noszvajon 1996. július 1-én. E cikk a The History of Architectural Theory in Hungary 1920—1980 kutatás eredményeit használja föl. A projektum kizárólagos támogatója a CEU RSS Program (Central European University Prague College — Research support scheme). A szerző ezennel is köszönetet kíván mondani Középeurópai Egyetemnek és munkatársainak Dr. Simon Marianne-nak és dr. Baranyai Katalinnak odaadó munkájukért. JEGYZETEK 1 Széchenyi István: Pesti por és sár. Széchenyi István kiadatlan munkái. Budapest, 1972, idézve: Gerle János—Kovács Attila—Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó — Bonex, Budapest, 1990, 8. o. 2 Lechner Ödön: Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. (In: Művészet 1906. pp. 1—18.) 3 Lásd a fenti lábjegyzetet! 4 Joseph Plecnik számára elviselhetetlen volt Wagner kávéházi nagyvilágisága, könnyed keze és az e mögött megbúvó liberális világnézet. Valószínű, hogy a Wagner-iskola más irányt vett volna a mester halála után, ha a kiszemelt utódot, Plecniket nem teszi lehetetlenné Ferenc Ferdinánd trónörökös bosszúja. 5 A Majolika-Haus valószínű azért lehetett simább, mert nem annyira exponált épület, mint a Postsparkasse, noha majd egy évtizeddel megelőzte azt. 6 Kosch Károly: Nemzeti művészet, In: Magyar Iparművészet, 1010, pp. 141—157. 7 Részletesebben lásd: — Baránszky-Jób László; A modern ízlés. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1946; — Granasztói Pál; Az építész és a dolgozók társadalma. Tér és Forma, 1946. 7—9. pp. 79—80. — Fischer József—Granasztói Pál—Kismarty Lechner Jenő—Major Máté—Weltzl János; Az építészet háború utáni feladatai Magyarországon, Tér és Forma, 1944—45. 11. pp. 158—159. — Fülep Lajos; Célszerűség és művészet az építészetben. Építészet, 1944. IV. 1. reprint: Fülep Lajos; — Dr. Borbíró Virgil; A mai építészeti formáról. Tér és Forma, 1946. 10. pp. 129—134. — Dr. Borbíró Virgil; Az építészet és társadalom összefüggései. Új Építészet, 1948. 8. pp. 309-310. 8 Részletesebben lásd a következő cikkgyűjteményt: Építés-Építészet, 1949. 4. pp. 19—31. Major Máté; A formalizmus az építészetben. — Preisich Gábor; Az építészeti forma kérdéséhez. — Kisléghi-Nagy István és Pogány Frigyes; Az építészeti formalizmus lényege. — Dr. Borbíró Virgil; Az építészeti formalizmus kérdéséhez. — Weiner Tibor; A formalizmusról. — Major Máté; A formalizmus az építészetben, p. 22. — Perényi Imre; Építészetünk útja. Szabad Nép, 1949. november 13. pp. 10. — Pogány Frigyes; Gyakorlati építészetesztétika, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1952. — Pogány Frigyes; Az esztétikai normák és a művészeti nevelés,