XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Bende Csaba: A XX. század építészet helyreállítási problémái

BENDE CSABA A XX. SZÁZAD ÉPÍTÉSZET HELYREÁLLÍTÁSI PROBLÉMÁI Bevezetés A XX. sz. építészete, a század első felének alkotásai — most, hogy közeledünk a III. évezredhez, — s a század utolsó éveiben járunk — lassan történelmi távlatból szemlélhetők. Ennek a távlatnak egyik kézzelfogható bizonyítéka, hogy Magyarországon — megelőzve néhány európai fejlett országot is — létezik a védett — tehát műemléki besorolású, műemléki listán szereplő ,,XX. sz.-i műemlék" fogalma. Bár a cím átfogó — ,,a XX. sz.-i építészet helyreállítási problémái" — elsősorban a védett épületek konkrét példáin, esetein kívánom bemutatni, a helyreállítással összefüggő problémákat. Az elmúlt évtizedekben — mint az egykori Budapesti Műemlékfelügyelőség munkatársa — számos, érdekes egyedi esettel találkoztam amelyek a szemlélet és a megközelítés hibáin kívül gyakran szolgáltak építészeti tanulságoikkal, elsősorban szerkezeti és épületszerkezeti szempontból. A magyar műemlékvédelem fontosabb eseményei a következők: 1846. a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Kassán megtartott ülésén felvetik a műemlékek fenntartásának szükségességét. 1851. A Centralkomission jogköre Magyarországra is kiterjed, levelező tagjai: Ipolyi Arnold, Henszlmann Imre és Rómer Flóris. 1858. Megalakul az Archeológia Bizottmány. 1871. évi XVIII. t.c. ... ,,csak a törvényhatóság útján hajtatik végre minden olyan határozat, amely történelmi és műemlékek fenntartására, átalakítására és lebontására vonatkozik." 1872. Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága (Közoktatásügyi Miniszter). 1881. évi XXXIV. tv. meghatározza a Műemlékek Országos Bizottságának működését. 1885—1888. A Henszlmann féle műemlék jegyzék megjelenik az Archeológiai Értesítő számaiban, 570 emléket jegyeztek. 1951. Megjelenik Genthon István kistopográfiája. 1957. Megalakul az Országos Műemléki Felügyelőség. 1960-ban megjelenik az első hivatalos műemlékjegyzék. Ebben a jegyzékben szerepeltek először XX. sz.-i épületek, nevezetesen: az Iparművészeti Múzeum Lechner Ödön, Pártos Gyula a Földtani Intézet Lechner Ödön, Baumgartner a Postatakarék pénztár Lechner Ödön (A három Lechner házon kívül helyet kapott Lajta Béla „Rózsavölgyi háza", valamint Málnai Béla és Haász Gyula Nádor utca 6. sz. alatti Cseh Iparbankja.) 1977-ben már közel 100 XX. sz.-i épület szerepelt a budapesti jegyzékben, ezek közül néhányat a századvég, ill. a századforduló épületei képviseltek.