XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Matucsák Tamás: A fesztáv nem számít

1=3 ICSO -35,0 I T ?B 10CO 2CO i— //» 2. Nagy támaszközök lefedése egyirányú tartószerkezetekkel Az egyirányú vonalszerkezetek sorolt síkbeli vonalszerkezetű főállásokkal épített alkalmazá­sok, általában téglalap alaprajzú terek lefedésére terjedt el. 2.1 A múlt század végén, a század első évtizedeiben nagyobb támaszköz építését elsősorban az elterjedő vasúti pályaudvarok és a vásárcsarnokok igényelték. Az alkalmazott szerkezetek általában 3 csuklós, rácsos ívek és a szerkezetek térbeli merevsé­gét Andráskereszt-merevítésekkel biztosították. Ezek a nagyvonalú, sok szép építészeti részletet tartalmazó megoldások általában ma is lénye­gében az eredeti funkciót szolgálják és az utolsó évtizedben végzett teljes felújítással állaguk további évtizedekre biztosított. Paris: Gare de l'Est, London: King's Cross Station, Charing Cross Station, Covent Garden, Budapest: Nyugati Pályaudvar, Nagy Vásárcsarnok. A felújítás jelentős költségeinek kedvezőbb arányát lehetett elérni új funkciók, és így új be­fektetők bevonásával, pl. Paris: Musée d'Orsay (volt Gare dOrsay), Lyon: Tony Garnier csarnok. 2.2 A kisebb közönség befogadására alkalmas sportlétesítmények 30—60 m támaszközű terének lefedésére különösen a 70-es évektől elterjedten alkalmazzuk a ragasztott faszerkezeteket, el­sősorban ugyancsak háromcsuklós statikai megoldással. Epinal: Kiállítási csarnok, Harkányi: Uszoda, Népliget: FTC Sportcsarnok. 2.3 Először elsősorban repülőgép hangárok lefedésdére jelentek meg a kötéllel felßggesztett tar­tószerkezetek. Az 50 méter feletti konzolok csak az egyik oldalon kívánnak alátámasztást, és a bejárat felőli rész teljes megnyitását is lehetővé teszik. Ez a nagyméretű repülőgépek moz­gatására kedvező megoldást jelent és ezért gyakran került alkalmazásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom