XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Kubinszky Mihály: Brazília

KUBINSZKY MIHÁLY BRAZÍLIA Nagyszabású alkotásokhoz általában két közreműködő szükséges, ennek legszebb példája az a városépítés, amikor az építészek és a politikusok egyet akarnak. Ennek eredménye a 20. század egyik bizonyára legjelentősebb urbanisztikai alkotása is, Brazília állam új fővárosa Brazília. A Dél-Amerikai kontinens spanyol nyelvtengerétől körülvéve a portugál nyelvű Brazília 140 milliós lélekszámával nemcsak jelentős, de meghatározó is, egyes jelek szerint a kontinensen a vezető szerepre is törekszik. Már a gyarmatosítás kezdetétől elkülönül jellegében a spanyol hódításoktól: míg a spanyolok fegyverrel hódítottak és utána zsákmányoltak, addig a portugálok benősültek és pacifikusak maradtak. (Ennek eredménye máig a vegyes fajú lakosság közötti etnikai egyetértés, szinte nagyméretű Svájcról beszélhetünk, ahol a bennszülött, a néger és a bevándorolt lakosság együttesen képezi az országnak a portugál nyelv révén szinte nemzetté alakuló együttesét). A portugálok hozták magukkal a misszionáriusokat, ők honosították meg a naiv barokk templomépítészetet Naiv az európaihoz képest, a nyilvánvalóan kezdetben még hiányzó nagyobb építőtechnikai lehetőségek hiánya miatt. Ennek vannak valóban naiv maradványai: a fából ácsolt templomboltozat egyike ezeknek. A lécekből képezett donga, sőt keresztboltozatok a boltozat térhatását keltik, ezenkívül jól és tartósan voltak festhetők, mázolhatok. A barokk stílus összeforrott az országlás hagyományaival, s ma sok település legrégibb épületeként a régi barokk templomok az európai ókori maradványok értékéhez hasonlíthatók, megbecsülésükben. A modern építészet nyitánya a Le Corbusier által „konzultált" riói kultuszminisztérium épülete volt, melynek tervezése 1937-re nyúlt vissza, a megvalósítás azonban 1943-ig húzódott, miért ez a világviszonylatban is mértékadó épület Európában csakúgy a második világháborút követően vált ismertté, mint az 1944-ben befejezett Pampulha-i templom. Mindkettőnek építésze Oscar Niemeyer, a ma közel 90 éves riói alkotóművész. Egy egész nemzedék tette híressé Brazília új építészeti törekvéseit, köztük nevesek Affonso Reidy és Lucio Costa, Burle Marx. Costa mindinkább urbanisztikai kérdések felé fordult, s így ő lett a városterv készítője, amikor Brazília közép-európai származású elnöke, a cseh szülőktől származó Kubitschek elehatározta, hogy az országnak központosabban fekvő fővárost épít, hogy ezzel lakatlan területeket is életre keltsen. A 600 000 lakosra tervezett Brazília főváros mintegy 1000 km-re a tengerparttól, lankás fennsíkon épült, 1960-ban nyilvánították az ország fővárosává Mindössze 3 év telt el a tervpályázat lezárásától, méltánylandó tehát az építés irama is. A város érdemben két tengelyre fűződik fel, s ilyen értelemben „klasszikus" előképekben bővelkedik. Mégis egyéni, mert a két tengely egyike tört és ívelt, ennek mentén állnak a lakások és az irodák, míg a másik tengely a hivatalok, így a minisztériumok és az ország kormányzására szolgáló intézmények épületeit „gyűjti össze". Míg a minisztériumok katonás ritmusban és szinte jellegtelen architektúrával a hétköznapok munkáját szimbolizálják, addig a parlament, a törvénykezés és az ország elnöki irányítását egyedi hangvételű, pompás épületek testesítik meg. A minisztériumok közül mindössze