XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Harsányiné Vladár Ágnes: A városmajori és a pasaréti templom

Bauxitbeton alkalmazására, csupán a pasaréti templom toronyának felső részénél került sor, a télies idő közeledése miatt a kivitelezési ütem tarthatósága érdekében. A bauxitos rész megfigyelés alatt áll, nagyobb mérvű anyagromlás nem jeleetnekezett, csupán a nedvességtől kívánatos jobban megóvni a bauxitbetonos szakaszt. Tetőszerkezet károsodás Mindkét templom preskies fedést kapott. Közel 50 éven át „szolgált" a maga idejében rendelkezésre álló papírhordozója — bár lényegesen jobb bitumenanyagú lezekből épített tető, és ez mindenképp szakszereű és gondos munkára utal. Napjainkban a gondot elsősorban páratechnikai kérdések eredményeztek. Ebben közrejátszik az is, hogy a templom padfűtése által megnövekedett hőmérséklet hatására a párafékezés nélkül bejutó beltéri levegő páratartalma a tető hőszigetelésébe jutva a harmatpontnál kicsapódott, megjelentek a „gőzpúpok" s a természetes elhasználódás összes jellemzői, kiváltkép a csatlakozó bádogos szerkezetek mentén. A felújítás megoldása kézenfekvő, csupán a jelentős költségfedezet előteremtése volt a gond, hisz ma már rendelkezésre állnak azok a korszerű, üvegszálas hordozóanyagú, hegeszthető vastaglemezek, amelyek e páratechnikai problémát megoldják. Mivel a hegyekről feltáruló látványban a tető, mint harmadik homlokzat jelenik meg, ezért a páraszellőzők beépítése nem kívánatos, a választás így a páranyomás levezetésére alkalmas, palazuzalékos, páraáteresztő vízzáró fedőanyag alkalmazására esett. A tetőfödém hőszigetelése — fedezet hiányában — a felújítást követően sem elégíti ki a mai követelményeket, de hiszen a teljes tér kifutése úgy is lehetetlen, ezért mellőzhető. Belső vakolatok felújítása A pasaréti templom belsejében a SEMPERNOVA vakolat az eltelt 50 év alatt erősen elporosodott, s a 40-es évek elején utólagosan belekényszerített légfűtés csatornái miatt az ablakok környékén elnedvesedett falakon keletkezett sókivirágzások eltüntetése megfelelő falfestékkel sikerült — csupán annyi történt, hogy az eredeti vakolatban lévő csillám a festést követően elfedésre került. A városmajori templom vakolatkára sokkal több gondot okozott. A kopár hatású, nyers betonfelületeket a közvélemény nyomására, még Arkay Bertalan alapvakolat nélkül, csupán vékony, gyöngykaviccsal kevert, kapart felületű, sárga nemesvakolattal vonatta be. Sajnos a cementtejjel lekent, ill. a porfestékkel vörösre festett gerendákon a vakolat megtapadása (a betonfelületeken egyébként is) igen gyenge volt. Az elmúlt évtizedben, hatalmas felületekről leválva, csúffá és helyenként életveszélyessé tette azt. A hatalmas belső tér föl állványozásának költségei mellett a legtöbb törődést a tartós és az eredetivel azonos vakolatfelület anyagának előteremtése okozta. A Magyar TERRANOVA cég szakmai segítséget adott, s vállalta a mintegy 140 tonna, az eredeti vakolatösszetétellel megegyező anyag egyedi gyártását, az apró gyöngy-kaviccsal. A vakolatanyag jobb megtapadása és a megtisztított betonfelület tapadóképességének növelésére mélyalapozó alkalmazását írta elő, amelyből még az alapvakolat első rétegébe is előírt mennyiséget kellett tenni. Ezzel jó megtartású, az eredeti vakolat struktúrájával megegyező felületet nyerhettünk. Fejtörést okozott, hogy miként takarjuk, óvjuk-védjük az Aba Nóvák mennyezeti freskókat, a kazetták mennyezet gerendáinak vakolása során. (Vajon, ezt a problémát hogyan oldották meg Arkay idejében, hisz már akkor is, a közvélemény nyomására, a mennyezetképek festése után vé-