XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Harsányiné Vladár Ágnes: A városmajori és a pasaréti templom

mogató döntés — amely szerint az egyház messzemenő támogatását élvezi a modern építészeti törekvés — mozdította el holtpontjáról a megfenekleni látszó törekvést. Arkay Aladár halálos ágyán, végakarataként hagyta meg a plébánosnak, hogy töretlenül vigye végig az új szellemben fogant templomépítés ügyét. A fiatal, szinte pályakezdő Rimanóczy Gyulát, a pasaréti templom tervei kapcsán, a háttérben gáncsoskodó Petrovácz gyula országgyűlési képviselő, székesfővárosi törvényhatósági tanácstag, felsőépítőiskolai tanár, intrikáival és nyílt támadásával akarta lehetetlenné tenni. Korabeli viták A 20-as, 30-as évek templomépítészetében a kései magyar eklektika — a történeti építészet formavilága, a keleti formák ötvözése — még elevenen él. Ez a kor, a legtöbb építészt „fregoli művésszé" változtatta át. A neobarokktól a ,,modern" stílusig minden építészeti kifejezésmód közhelyeit föl tudták használni, azzal együtt, hogy számos kiváló magyar építész így is maradandó értékű építményt alkotott. Kós Károly és Jánszky Béla közös műve, a zebegényi templom, a népi építészet „felfedezéséből" levont tanulságok szimbiózisaként született. Medgyaszay István 1910-ben, a nógrádmegyei Rárosmulyadon épített templománál népiesnemzeties formavilágú törekvéseit a vasbeton egyidejű alkalmazásával jelenítette meg. Möller István, a Középkori Műépítéstani Tanszék professzorának tervei szerint, 1932-ben — a zsámbéki késő-román templom mintájára — építették meg a „neoromán-neogótikus" irányzat jegyében a Lehel-téri templomot. Wälder Gyula barokk stílusban fogalmazta meg a ciszter gimnázium és templom együttesét, amely „Wälder-barokk" stílusként vált fogalommá. 1930. július 23-án szentelték föl a szegedi Fogadalmi templomot, amelyet 1914-ben Schulek Frigyes kezdett meg, de a megvalósult épület már a munkát befejező Foerk Ernő jellegzetes neoromán stílusát képviseli. A Kós Károly nyomdokain létrejött magyaros jellegű formavilágban született a fasori református templom, Arkay Aladár műve (1911—13), majd az ugyancsak általa tervezett városmajori kistemplom (1921—23), hogy személyében bekövetkezzék a nagy irányváltás, a Bauhaus szellemiségében fogant városmajori templom tervezése. A modern építészeti mozgalmak hatása A modern templomépítészetben a Bauhaus eszme jelentősége az, hogy felismerte az új kor, új technikái által megkövetelt építészeti formálás előremutató elveit, így azt, hogy: — az építészeti formálás alapja az anyagok, szerkezetek és a rendeltetés követelményeinek összhangja, — az új anyagokban rejlő lehetőségek a szakrális építészetben képesek a liturgia sajátos belső világának befogadására alkalmas tér kialakítására, amely a liturgikus cselekmények — a funkció — színterét adja. Ez a funkció a meghatározó, amelyet az alkalmazott szerkezetek és anyagok a maguk konstruktív „primer" sajátosságaival, természetes szépségükkel kereteznek.