Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Szabó Bálint: Várak és várkastélyok tartószerkezeti kérdései

az épületgépészeti elemeket, illetve a víz-, a gáz-, a csatorna-hálózatokat; az épület berendezési tárgyait, a statikus és dinamikus terhelést közvetítőket egyaránt. Tartószerkezeti környezethez tartozik úgy a közelebbi, mint a távolabbi környezet, például: a víz és csatornahálózat épületen kívül és belül is; a talajmechanikai környezet az épület alatt, de távolabb is (pl. föld csuszamlások esetén); a légszennyező források akkor is figyelembe veendők, ha a közelben, akkor is, ha távolabb működnek, amennyiben hatásuk elér a tartószerkezetekig. A tartószerkezeti diagnosztika négy szakaszban zajlik, időben néha szorosan összefonódva; ezek a — tartószerkezet felmérés (2. sz ábra), az — elavult (meghibásodott) tartószerkezeti részek jelleltározása (3. sz. ábra), a — teherbíróképesség tanulmányozása (4. sz. ábra) és az — elavulások (meghibásodások) okainak a kiderítése (5. sz. ábra). 2. A TARTÓSZERKEZETI TERÁPIA A tartószerkezeti terápia — a diagnosztikához hasonlóan — egyaránt foglalkozik a tartószerkezetekkel, illetve környezeteikkel, három szakaszt feltételezve: — elavulások (meghibásodások) okainak a felszámolása (6. sz. ábra), — a teherbíró-képességnek a megkívánt szintre való emelése (7. sz. ábra) és a — a teherbíró-képesség szintentartása (8. sz. ábra). Különösen a tartószerkezetek meghibásodása okainak felszámolása nem képzelheető el környezeti beavatkozások nélkül. Mindez — szintén tér és időfüggvény, a szintentartás mindenképpen az. A mellékelt ábrák magukért beszélnek, felvillantva a műemlékrestaurálás komplexitását, illetve azt a tényt, hogy ilyen — első látásra teljesen egyedi programból is — sok dolog általánosítható, csoportosítható. A rendszerről, példaként a 2. sz. ábrán bemutatott tartószerkezeti felmérésről adunk ízelítőt, érzékeltetve az általánosítások és konkrétumok közötti szoros összefüggést. 3. A TARTÓSZERKEZETI FELMERÉS I Az épület- illetve kultúrtáj rehabilitáció mindig felméréssel kezdődik. A rehabilitációban érdekeltek mindegyike végez — a saját szakmáján belül információt biztosító — felmérést. így geodéziai, építészeti és kertépítészeti, régészeti és művészettörténeti, épületgépészeti, fa-, kő-, bútorés falképrestaurátori és természetesen tartószerkezeti felmérés is készül. A kérdést két szempontból kell körüljárni: — milyen információk szükségesek a tartószerkezetek rehabilitálásához és — honnan szerezzük be ezeket; ilyen értelemben mit várhatunk el a társ-felmérésektől (milyen tartószerkezeti információt kell tartalmazniuk), illetve xrtTSflr^v C «Ï milyen tartalommal kell a tartószerkezeti felmérésnek rendelkeznie. /