Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Feld István: Újabb magyarországi várkastély-helyreállítások: Pácin és Kékesd

homokdombjáról van szó, elindultunk dél felé. A régész szerencséje, hogy a kutatóárokban sikerült megtalálni ennek a gazdasági épületnek egy csücskét, amelyet ha teljesen feltárni és bemutatni nem is tudtunk, de legalább tudomásunk van róla, hogy hogyan működött egy ilyen XVI. század végi kastély. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a számos munkában középkoriként szereplő kastély teljesen egyértelműen egy, a század végéről származó épületének bizonyult. Semmifajta olyan régészeti lelet nem került elő, ami egy korábbi előzményt jelezne. Pacin nem tipikus kastély a XVI. században, nem a falu központjában helyezkedik el, hanem annak a szélén, hogy ez minek tudható be, arra még vissza fogok térni. A falkutatás számos eredményt hozott. A déli főhomlokzat kutatásának eredményét rajzi dokumentáció mutatja be. Az ábrázolásban a vonalvastagságok kívánnak utalni a korai időszakra, de a dolog ennél bonyolultabb, mert minden olyan épületről amihez alaposabban hozzányúlunk kiderül, hogy még véletlenül sem egyetlen folyamatos építési periódus során készült el, ami egyébként természetes. Kiderült, hogy eredetileg a kastélynak csak az egyik fele épült meg, ami egy fal-elváláson látható. A kastélynak egy homlokzati szakasza hátrább épült meg, ahova egy pincelejárót alakítottak ki. Ez nem tipikus reneszánsz megoldás. Ebből következett az is, hogy ennek a rövid traktusnak két nyílása előkerült, míg a bővítménynek az emeleten két ablaka volt. Egyik nagy sikerélménye a kutatónak, ami nem adódik mindig, mikor olyasmit tud megtenni, amire itt módunk volt. Egy 1817-es forrás leírja, hogy a kapu fölött ott látható egy nagy feliratos tábla, ami rögzíti, hogy Mágocsi Gáspár építette ezt a kastélyt 1981-ben. A kutatás során sikerült megtalálnunk a táblának a helyét és ebből kiderült, hogy ez az a tábla, amely a munkánk megkezdése előtt a torony oldalába volt befalazva tökéletesen beillik ebbe a lenyomatba. A hátoldalon a kőlenyomat pontosan leolvasható volt. Mindez lehetővé tette számunkra nem csupán a visszahelyezést, hanem annak igazolását is, hogy ez a felirat — erre még vissza fogok térni — a kastély építésének korát határozza meg, és mivel kiderült, hogy ez a menet közbeni változás egy építési folyamatban következett be, tehát nem arról van szó, hogy volt egy kastély, amit később továbbépítettek, teljesen egyértelmű volt, hogy hogyan kell ezt értékelnünk. A kastély főhomlokzatához kapcsolódott két saroktorony, amelyeknek korát abból tudtuk megállapítani, hogy a másik sgraffitós torony timpanonján, egy a táblán lévő címerrel nem egyező címer és egy AF monogram található. írott forrásokból tudtuk, hogy a kastély későbbi birtokosa Alagi Ferenc volt. Ez így meghatározta számunkra már az építéstörténet fő elemét. A torony kutatása során kiderült, hogy szemben az első periódussal, ahol kőkeretes nyílásokat alkalmaztak, itt már téglából és vakolatból alakították ki a profilokat. Szerencsés helyzet a kutatás szempontjából, ha egy nyílás szerkezetét megtaláljuk valahol és a kereteket máshol, mert így az elméleti és a gyakorlati rekonstrukció viszonylag egyszerű, de egy roncsolt, a múlt században bővített ablak esetében azonban ezt igen nehéz megcsinálni. A XIX. században lefelé bővítették ezeket a nyílásokat, és tönkretették azt a feliratot, ami valószínűleg még részletesebben rögzítette, hogy Alagi Ferenc mikor, milyen célból bővítette ezt az épületet, s az évszám is ott volt. A táblán látható szótöredék: ,,rnini", valószínűleg a domimből származik, anno domini, ha esetleg tudjuk más forrásból, hogy mikor épült. Ezek a kis apró részletek, amelyeket a rajzi dokumentáció rögzített, alkalmasak voltak arra, hogy az eredeti formát is visszaadják. Az első helyreállítás erre nem vállalkozhatott. A főhomlokzaton nem volt eredeti nyíláskeret, csak a helyük. A nyugati homlokzaton már jobb volt a helyzet. Itt ugyan egy lépcsőházi ablak teljesen tönkretette a nyílásokat, de apró részletek alapján rekonstruálható volt, mellettük azonban sok eredeti részlet is a helyén volt. Persze