Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Wolf Mária: Földvárak

A fentebb említett nagyszabású kutatási programokon kívül számos kisebb ásatás és leletmentés is folyt ebben az időben. Elsőként kell említenünk a Soproni sánc átvágásait, amely a város sűrű beépítettsége ellenére is igen jó eredményeket hozott. Itt sikerült megállapítani, hogy a XI. századi megyeközpontot közvetlenül a római kori városfalakra építették anélkül azonban, hogy ezeket felhasználták volna. Több-kevesebb sikerrel végeztek ásatásokat a mosom és a győri ispáni várak helyén is. Az említett kutatások révén elsősorban a várak sáncainak építési technikáját illetően nyertünk megbízható adatokat. Kitűnt, hogy e várak túlnyomó többsége azonos módon készült. A földsáncokat minden esetben faszerkezettel erősítették meg. E faszerkezetek rekesz vagy kazetta alapúak voltak, helyenként sűrű rácsszerkezet tartotta össze a földet. Több esetben azt is megfigyelték, hogy kövekkel erősítették meg a szerkezetet. A föld—fa konstrukciókból készült várfalak, a vár belső fele rézsűsen lejtettek, kifelé azonban meredekek, majdnem függőlegesek voltak. E feltételezést nemcsak a nagyméretű még ma is meredek oldalú várak, mint például Szabolcs vagy Zemplén, amelyekről a későbbiekben hallani fogunk még, igazolja, hanem a több várásatás folyamán tett megfigyelés is, hogy a valamilyen oknál fogva elpusztult, lankássá vált külső várfalakat megújították, igyekeztek meredekké tenni őket. Néhány helyen azt is sikerült megfigyelni, hogy a védhetőség fokozása szempontjából, s ennek érdekében a fa—föld konstrukciójú várfalakra plató falakat is építettek. A föld—fa szerkezetű várfalakból kiindulva, a témával foglalkozó legújabb kutatás azt is megállapítja, huogy helytelenül használjuk e várakra a földvár elnevezést. Hiszen fénykorukban latin szóhasználattal kasztrum, esetleg civitász (?), szórványosan előforduló magyar nevükön pedig várként emlegeteték őket. Kasztrum terreum, magyarul földvár elnevezést csak a már használaton kívüli elpusztult várakra alkalmaztak. A várak sáncainak vizsgálata még egy igen fontos megállapítást eredményezett. A sáncok részben vagy teljes egészben erősen átégett vörös földből állnak. E tényt már a múlt századi szórványos ásatások és terepbejárások is rögzítették. Az átégett sáncok keletkezésének lehetőségei a hazai kutatásban igen nagy vihart kavart. A kutatók egyik csoportja szerint a sáncok vörösre égetett földje a véletlenszerű vagy ellenséges támadás által okozott tűzvészek eredménye, amely a fentebb ismertetett föld—fa szerkezetű várfalak esetében szinte törvényszerű. Más vélekedés szerint azonban a vörösre kiégett sánc tudatos munka eredménye. A földsáncokba azért építettek faszerkezetet, hogy mesterséges kiégetésükkel stabilabbá tegyék a föld-várfalakat. A hosszan elnyúló vita még ma sem zárult le véglegesen. Legfeljebb háttérbe szorult a földvár kutatás során felmerülő mind újabb és újabb kérdésekkel szemben. A tervszerűen végzett ásatások mellett folyt a korszak földvárainak feltérképezése, színvonalas felmérése, terepbejárása. Mindezek, mind pedig a véletlenszerűen előforduló leletmentések során nyilvánvalóvá vált, hogy a XI. századi megyeközpontokon kívül számos, hasonló technikával, hasonló alapterülettel, hasonló körülmények között épített földvár is áll az országunkban, amelyekről nincsenek írásos adataink és amelyeket biztosan nem értelmezhetünk megyeközpontokként, ispáni várakként. Ilyenek például a közelünkben elhelyezkedő Patai Vár, vagy pedig Sály határában álló ún. Orsúr Vára. Ezek közül csak igen kevésben folyt régészeti ásatás, építési idejüket, funkciójukat illetően még ma is sok a megoldatlan kérdés. Ebben az időben kevés lehetőség nyílt arra, hogy a várak belsejében is kutassanak. Éppen ezért rendkívül keveset tudunk e várak belsejében valaha állt épületekről. Hatalmas vita alakult ki ekörül is. Voltak ugyanis egyes kutatók, akik úgy vélték, hogy ezek a földvárak csak ellenséges támadás idején, mintegy mentsvárként szolgáltak a környék lakosságának. Mások viszont úgy vélekedtek, részben az írásos forrásokban előforduló adatokra támaszkodva, hogy ezekben a várak-