Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Eeva-Liisa Rautalahti: Suomenlinna – világörökség

Az 1974-es általános terv 1974-ben általános tervet készített az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Suomenlinna jövőjét illetően. A terv meghatározta Suomenlinna jövőjére vonatkozó célokat. Műemlékként és idegenforgalmi látványosságként szándékozták kezelni, de úgyszintén élő városként is, lakóhelyekkel, munkahelyekkel, valamint Helsinki lakóinak egy pihenőterületeként. Semmiképpen nem akartak múzeumot csinálni Suomenlinnából. Az 1974-es általános terv elgondolásoknak és lehetőségeknek egy összegzése volt az akkori irányelvek szerint. Elég sok új funkció jelent meg, és új épületeket szándékoztak építeni. Abban az időben az orosz időszakot kevésbé fontosnak érezték az „eredeti" svéd időszakhoz képest és ennek következtében a későbbi épületeket le akarták bontani, hogy újakat építsenek a helyükre. Az első években a legsürgetőbb feladat a lakóépületek helyreállítása volt. Egy szervíz alagutat építettek a tenger alatt, amely segítségével a suomenlinnai házakat Helsinki fűtés- és vízellátásához és csatorna rendszeréhez kötötték. Mostanra már a legtöbb lakóházat hozzákapcsolták ehhez az infrastruktúrához és fel vannak szerelve modern konyhával és fürdőszobával. 1974-ben a helyreállítási munkákat úgy tervezték, hogy 20 év múlva befejezik. Most, 20 év múltával az általános tervet felülvizsgálják. Az 1974-es elképzeléseknek csak egy harmada valósult meg, főként pénzhiány miatt. A Suomenlinnára vonatkozó általános terv jelenlegi modernizációs folyamatáról könyv jelent meg, bemutatva az elmúlt 20 év műemléki munkáit. Az 1996-os új általános terv A suomenlinnai helyreállítási munkák története a Finnországban folyó helyreállítási irányelvek fejlődésének is a rövid története. A suomenlinnai általános terv újraértékelése azt jelenti, hogy a ma általánosan elfogadott műemléki irányelveket adaptálják a tervezéshez, az építészeti tervekhez és a műemléki gyakorlathoz. Húsz év múlva ezek az elvek is lehet, hogy idejétmúltak lesznek — sőt lehet, hogy rosszak is. Akkor majd megint újra kell értékelni őket. A fő célok, hogy Suomenlinna legyen műemlék, idegenforgalmi látványosság, lakó és munka terület, pihenési terület, még mindig érvényes. Az újra értékelés főként a célok elérésének az eszközeire irányul. Az új építkezések csak kisebb építmények, kis házak lehetnek. Az elv, hogy tiszteljünk minden korszakot, azt eredményezte, hogy döntés született minden meglevő épület megőrzésére, megfelelő funkció adására, anélkül, hogy jelentősen megváltoztatnánk őket. A jelenlegi épületkonzerválás elvei A Suomenlinnán folyó műemlékvédelmi munkákat ma javításnak és karbantartásnak, néha felújításnak, néha talán modernizációnak lehetne nevezni, néha pedig ezek kombinációjának. Egy dán professzor nagyon világosan összegezte azt az öt kritériumot, melyet figyelembe kell venni, mikor dolgozunk egy épület helyreállításán, vagy értékeljük azt. Nagyon fontos a műemlék épület identitását meghatározni azért, hogy megóvhassuk és azonosíthassuk azt. Az eredetiséget a történelem evidenciájaként kell értékelni, mely fontos, hogy az épületet tovább tudjuk adni a következő generációknak. A javításokat az épület autenciájának a figyelembevételével kell elvégezni. A javítás során felhasznált anyagok és módszerek kompatibilitása azért fontos, hogy a rossz anyagok és rossz alkalmazás okozta károkat elkerüljük. A reverzibilitás, vagyis amit hoz-