Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Alexander Ruttkay: Felvidéki várak és várkastélyok

dális réteg etnikai eredetét is. Idézném itt Heckenast Gusztávot a 10—11. szlovien—magyar együttélést illetően:,,... a magyarok a hozzájuk alkalmazkodó nagy morva (szlovien) urakat nem szolgáiknak, hanem szerződő feleknek tekintették. Történeti adottság volt tehát a magyar urak és szláv urak egymás melletti élése is, s ha voltak szláv urak, kellett hogy legyenek kezdettől fogva szláv, s idővel magyar szolgáik is". A középkori nemesség etnikai kérdésének a helyzete is ilyen felfogásnak felel meg. Ezért a feudális birtokmegosztás arányából szeretném a feudális székhelyek típusait és minőségét is levezetni. A 12. század végén a királynak 75, a nemességnek 15, és az egyháznak a termőföldek 10%-a tartozott. A 11. század végén a királyi birtok még 85%-os volt, ellenben a 13—14. századtól gyorsan csökkentek: ezek a számok a 15. században már az akkori falvak csupán 8% volt királyi kézben, 10% az egyháznak és a nemességnek több mint 82% tartozott (ebből a főés a köznemességnek 41—41%). Az ispánsági várak alkotják a 13. századig a királyi hatalom gerincét. A koraiak közül eddig Nitrát és Bratislavát ismerjük legjobban. Mind a két esetben nagy terjedelmű várak voltak ezek, megfelel nekik a civitas elnevezés. A fa-föld szerkezetű sáncok helyett a 12. század második felétől kőfal vette körül a várakat. Ugyanilyen megfigyelés történt a 14. század előtti oszlányi kisispánság várát alkotó Michalov vrch nevű erődítmény Kolacno határában. A kőből épült templom és lakóépület (torony) már az ispánsági várak korábbi szakaszában is létezett (Trencin, Nitra, Bratislava). Korai a szepesi vár első lakótornya is, ha figyelembe vesszük, hogy a románkori második fázis (egy komplett felépítésű vár) várfallal, toronnyal és palotával már 1250 körül kész lehetett. Eddigi ismereteink alapján úgy mint a kerek, mint a négyzet alaprajzú tornyok már a 13. század előtt megjelennek, legalább is az ispánsági várak csoportjában. Érdekes fejlődést mutat a zvoleni ispánságot képviselő központ fejlődése. A legkorábbiknak egy hegyfokon tékvő udvarhelyszerű objektum volt. A 9. századtól fejlődött, az első két fázisában sánccal, az utolsó funkcionális fázisában — a 12. században — kőfallal körülvéve. A 13. századtól a magasan fekvő Zvolensky Pusty hrad (Óvár) hegyen épült egy hatalmas váregység. Ez ugyan a 15—16. századig használatban volt, de már a 14. századtól elvesztette központi jelentőségét, amelyet az ismert gótikus jellegű zólyomi vár vett át. Szlovákia területén az írott források és helynevek alapján legalább 12 királyi udvarhellyel (curia regalis) számíthatunk. Régészetileg — hasonló a helyzet középkori Magyarország többi részein is — de ez még egy ismeretlen, de nagyon fontos terep. Eddig a Dvory nad Zitavovi (1075 az első említése), a gömöri Hrhovi (ez a királyi kúriáknak a későbbi rétegét képviseli, még a 13. század második felében is működött) és Galántához közeli Soporna határában fekvő Palota; az itteni királyi udvarhely palotája és kápolnája, 1225-ben már az egyháznak tartozott. Királyi alapítású további várak közül még néhány típust említek: — korai katonai feladatokat betöltő határvédelmi várak (pl. Devin — kontinuitás a 9. századtól, a 11—12. században érdekes több kőépület csoportja volt itt feltárva — ez egy magaslati várforma; Holíc — egy síkságon fekvő téglalap alaprajzú, már a 12. századtól kőfallal körülvett hatalmas toronyból áll, hasonló szerkezetű volt a 13. század kezdetétől a nemrég ásatott sintavai vár is) — hegyi átmenőket, szorosokat ellenőrző várak (itt a László király törvényben említett ,,josedeth" elnevezést viselő ellenőrök őrhelyeire is gondolhatnák a 13. század előtt. Egy ilyen alakulat kőépületet mutat (Silická Jablonica) ki, mások valószínűleg csak faszerkezetűek voltak (Pernek, Moravany nad Váhom). Kereskedelmi utak mentén épültek, ezt jelzik a közeli Trnoviste, Trhovica típusú helynevek.