Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Alexander Ruttkay: Felvidéki várak és várkastélyok

ALEXANDER T. RUTTKAY SZLOVÁKIAI VÁRAK ÉS KASTÉLYOK Még folyamatban lévő anyaggyűjtésem eddigi eredményei alapján a Szlovák köztársaság területén több mint 850 olyan 9—19. századi építészeti, történelmi vagy régészeti alapon meghatározott objektum van, amely a vezető réteg különböző típusú székhelyeit képviseli a várak, udvarházak és a kastélyok csoportjában. Örülök, hogy az Egri Nyári Egyetem keretében lehetőségem van az Önök kedves társaságában egy rövid áttekintést megkísérelni. A várak, vagyis az erődítménnyel körülvett székhely, esetleg település, avagy refugiális jellegű védett gócpontok őskori és protohisztorikus formáit, ugyanúgy mint a római korból származó — római, vagy római befolyás alatt, esetleg germán indítványozást) — komoly építészeti objektumok kérdését északra a Dunától, itt persze nem vitathatjuk meg. Erre kevés az idő. A korai — 11—13. századi várak és udvarhelyek megvilágítása érdekében, persze már nélkülözhetetlen a 9—10. századi helyzet körülrajzolása. A nitrai szlovien fejedelemség — területe kb. megfelel az esztergomi korai érsekség területének — ahol már 828 körül keresztény templom volt felszentelve, 830 után a nagymorva fejedelemség alapterületének keleti részét alkotta. Nincs szándékomban részletezni a politikai fejlődést, de a 9. század folyamán nagdy társadalmi változások történtek: a központi fejedelmi hatalom megerősítése, egy új vezető réteg kialakulása — főleg katonai elemek, azaz druzsina alkották —, valószínűleg frank példák szerint indítványozott protofeudális hatalmi és birtoklási rendszer, a keresztény vallás megerősítése, amiben főleg Sz. Konsztantin-Cyril és Metódiusz tevékenysége a fontos és később Svätopluk uralma idején egy nagy expanzív terület és zsákmányszerző hadjáratsorozat. Ez az expanzív történelmi szakasz, együtt a morvái és a nitrai rész állandó ellentéteivel vezettek az itteni korai szláv állam széthullásához. Az adott vártémát illetően a 9. századi fejlődés mozzanatait így lehetne ecsetelni: 1. Az előző avar kaganátus tartós hatalmi és fizikai jelenléte csak Szlovákia déli részein észlelhető. 2. Régészetileg bizonyított, hogy a szláv település ettől északra az avar—szláv kevert zónától erősödik, és már a 8. század vége felé észlelhető az anyagi kultúrában a nyugati — főleg a frank állammal — folytatott interakciók tükröződése. 3. A 8. század végén keletkeznek az első szláv földvárak (az ismertebbek közül pl. Pobedim, Spiské Tomásovce, Nitra, Divinka, Vysehradné). Ezek a földvárak aterritoriális jellegű központok voltak, kisebb fejedelemségeknek a székhelyei a még a nagymorva jellegű integrációs folyamat kezdete előtt. A nagy területű földvárakon belül csak fokozatosan fejlődik a belső tagozódás, főleg a saját hatalmi központ — a fejedelmi ,,vár" — elkülönítése. De a gazdasági funkciót a földvárak körül összpontosuló földműves- és ipari jellegű települések már éreztetik (pl. Pobedim). 4. Nagy hatalmi átépítést jelentett a 830—840 közötti erőszakos (mint mindig!) integrációs folyamat. A korábbi központok egy része el volt pusztítva (pl. Pobedim, Spisské Tomásovce), kö-