Műemlék lakóházak (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1994 Eger, 1994)

GÁBOR ESZTER: Polgári villák a dualizmus korában Magyarországon

A századfordulót megelőző évtizedekben ez az elosztás — a gazdasági helyiségek az alagsorban, a nyilvános, reprezentatív szféra a földszinten, az intim szféra, a család belső helyiségei az emeleten — Európa-szerte általánosnak tekinthető. Ritka kivételnek számít, ha a konyha a lakószinten van, vagy esetleg ott kap helyet egy hálószoba is. A századfordulón az elrendezési fegyelem meglazult. A budapesti építészeti fellendülés kezdetén, az 1870—80-as években épült első polgári villákra is jellemző ez a szabály, bár az épületek még szerényebb méretűek. Weninger Vince bankigazgató 1873-ban épült villájában (Andrássy út 126., Petschacher Gusztáv) — amely talán az első állandó lakásul szolgáló villa Budapesten — a földszinten kapott helyet a szalon, az ebédlő és két, pontosan meg nem határozott funkciójú szoba; az emeleten a hálószoba és további három szoba. Szily Kálmán műegyetemi tanár villájában (Andrássy út 106., 1876., Hauszmann Alajos) a földszinten szalon, ebédlő, úri dolgozószoba, az emeleten háló-, gyermek- és vendégszoba, tehát mindössze hat szoba volt. Hasonló méretű és beosztású volt a szomszédban Hieronymi Károly későbbi belügyminiszter — az építkezés idején államvasúti mérnök — villája is (Andrássy út 108., 1876., Petschacher). Budapesten a hetvenes években a jobbmódú polgárság igényei még közel állottak a kispolgári szinthez. Nem építtettek nagy tereket, a szobák között nem volt lényeges méretkülönbség, még az emeleti szobák sem tértek el a földszintiektől. (Feltehető, hogy kiképzésben igen, de mivel az eredeti tervek elpusztultak, intérieur fotók vagy rajzok hiányában ezekről bizonyosat nem állíthatunk.) A kilencvenes évektől megnőttek az igények. A tíz-tizenöt évvel korábban épült villákat sorozatosan bővítették, némelyiket többször is. Az újonnan épültek már sokkal nagyobbak és differenciáltabbak. (A Weninger-villát 1901-ben megtoldották és átépítették; a Szily-villa 1895-ben, majd 1910-ben, a Hieronymi villa 1887-ben és 1909-ben kapott toldalékot.) Strasser Sándor terménykereskedő 1893-ban épült villája (Lendvay u. 24. Quittner Zsigmond) már teljesen más minőség. Hatalmas kétszintes hallból a földszinten ebédlő, szalon, boudoir, úriszoba és billiárdszoba nyílt; a körbefutó emeleti galériáról vendégszoba, nappali szoba, két gyermekszoba, nevelői szoba, a szülők hálója, mellette teremnek beillő kb. 30 m

2-es fürdőszobával. (Természetesen volt az emeleten másik fürdőszoba is a gyerekek számára. A korábbi villákban is általános volt a fürdőszoba, de az még kisméretű mellékhelyiség.) A földszinti boudoir kiegészítéseként feltűnt a télikert, amely a századfordulón épült polgári villákban általánossá lett. A Strasser-villával térszervezés tekintetében rokonságot mutat Babocsay Hermann építési vállalkozó 1904—1905-ben épült villája (Dózsa György út 92/b. Árkay Aladár). Itt is galériás kétszintes hall köré szerveződtek a helyiségek, a földszinten a reprezentatív-, az emeleten a magánszféráéi. A földszinten úriszoba, fogadószoba, ebédlő és télikertben végződő dohányzó övezte L alakban a csarnokot; az emeleten U alakban hét háló- és lakószoba. A villa belsőiben ismételten feltűnt a népi iparművészet hatása, de sehol sem önállóan, mindig idegen közegben. Az interieurökön a hangkeresés érződik. Az első tekintetre egységes hatású külső, ha közelebbről megvizsgáljuk szintén a formakeresést jelzi. Az indiai és mór művészetből átstilizált plasztikus formák kovácsolt vasból, kerámiából és mozaikból újra fogalmazott alföldi szűrrátétes motívumokkal találkoztak. Az épület összképében van valami kiegyensúlyozatlan és nyugtalanító, ami akkor válik igazán feltűnővé, ha Árkay Aladár más műveivel vetjük össze. A Babocsay villa közelében (Bulyovszky u. 7.) lényegében azonos elrendezéssel, bár szintben megosztott hallal építette Árkay 1901—1902-ben Baróthy Károly fővárosi mérnök villáját. A két épület kívülről nagyon különböző volt, a Baróthy-villa igen nyugodt ablakritmusú, vakolatba illesztett néhány kerámialappal díszített homlokzatai fölött a kontyolt tető volt a dísz. Árkay a, ,Bí-