Műemlék lakóházak (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1994 Eger, 1994)

GÁBOR ESZTER: Polgári villák a dualizmus korában Magyarországon

nem ritka a loggia sem, de kevesebb a veranda, mint a korábbi évtizedekben. A házból nem ki, hanem le lehetett menni a kertbe. A XIX. századi főúri palotákhoz is ritkán tartozott jelentős méretű kert, annál gyakoribb a kert nélküli, csak a legszükségesebb méretű udvarral épült palota. A természet jelenlétének szerepe a század derekán — úgy tűnik — visszaszorult. A városi villát körülfogó kertnek inkább a szomszédtól való elhatárolás volt a funkciója, bár valójában inkább csak jelezte a különállást, hiszen a szomszédos házakat mindössze 6—10 méternyi kert választotta el egymástól. A századfordulóra a neoreneszánsz villák dominanciája már a múlté, a villa építésben az angol hatás egyre nagyobb teret hódított. Az angol hatás, illetve amit a századfordulón annak tartottak, két jelentős mozzanatban ragadható meg. Az első az újbóli visszatérés a természethez. Megnövekedett a környező növényzet szerepe, az épület és a kert kapcsolata közvetlenebb lett az eddiginél, kultiválták az egyszerűbb, természetes építőanyagokat, például a fát. Felelevenítették a helyi tradíciókat, az ún. népi építészet szerkezeteit és formáit. (Erre a célra a viszonylag kisméretű villa mint épülettípus isazán alkalmas volt.) Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a közvetlenül a kertbe épülő villa, amely pl. Németeországban Hermann Muthesius munkássága nyomán igazán elterjedt lett, amelyben a kert a lakótér közvetlen folytatása, Magyarországon nem vált általánossá, sőt kimondottan ritka kivételnek számított. A második mozzanat: a felhasználók a legtökéletesebben a reneszánsz villákban testet öltő merev formai kötöttségek követése helyett konkrét életfunkcióit szolgáló házakat kívántak építeni. A reneszánsz villa (igaz, a neoreneszánsz sokkal kevésbé) egy matematikai rendszer, egy teljes világkép térbeni megformálása. Az angol Manor-house ellenben a benne lakók mindennapi életének burka. A reneszánsz villa lényegében bármely használó számára egyformán alkalmas, legfeljebb nem mindegyikük érti meg az épület hordozta üzenetet. Az „angol típusú" ház, mint a méretre készült ruha, annak megfelelő igazán, akinek igényei szerint épült. A reneszánsz villán minden átalakítás ront, hiszen megbontja a tiszta formarendszert, az „angol típusú" ház milyenségét az átalakítás nem változtatja meg, hiszen a flexibilitása lényegéhez tartozik. (A magyarországi neoreneszánsz villák közül alig volt néhány, amelyet szigorú szerkesztési elvek alapján terveztek, de tudtommal egy sincs, amelyet létének első negyed századában nem bővítettek volna jelentősen, és amely meg tudta volna őrizni eredeti szerkezetét. Külön előadás tárgyát képezhetné, ha át akarnánk tekinteni a korai átépítéseket, azoknak a tér- és tömegkompozíciókat átalakító változatait.) Miből állt egy polgári villa? A polgári villák mintapéldájaként emlegetett, Gottfried Semper által 1838-ban tervezett drezdai Villa Rosában az épület geometriai középpontjában egy két szint magas, cikkelyes kupolával fedett nyolcszögű terem volt — akárcsak Palladio Villa Rotondájában. E terem nem átjárásra szolgált, nem volt benne lépcső és emeleti galéria sem — az emeletről mindössze négy kis balkon nyílt a térbe, amelyeknek inkább dekoratív, mint funkcionális szerepük volt. Ebben a korai Sempervillában a reneszánsz előkép térszerkezetének adaptálási kísérletét látjuk, amely azután teljesen eltűnt, hogy a XIX. század konkrét polgári igények kielégítésének adja át a helyét. Azaz a térkapcsolatok a későbbiekben inkább a polgári életmód helyiségigényeihez alkalmazkodtak és nem a matematikailag kötött reneszánsz előképekhez. (A reneszánsz formákat egyre inkább csak a külsőn alkalmazták, eleinte még a tömegalakításban is, később már csak a homlokzatképzésben — mind kevésbé vállalva a megkötéseket.) A Villa Rosa földszintjén a már említett kétszintes szalonon kívül volt előcsarnok, kerti szalon, ebédlő és úriszoba — néhány mellékhelyiséggel kiegészítve. Az emeleten előterem, játékterem, és kétoldalt összesen hét lakó- és hálószoba. A konyha és a kiszolgáló helyiségek az alagsorban kaptak helyet.